Az uniós tárcavezetők többek között arról tárgyaltak, hogy a válság után a tagállamok hogyan tudnak visszatérni az általános EU szabályok által is megkövetelt kiegyensúlyozott, költségvetési politikához anélkül, hogy ez a növekedés kárára válna.

Mint arról az Infostart is beszámolt, a kérdés az, hogy a járvány előtti állapotokhoz történő visszatérés mennyi idő alatt, és pontosan hova történjen? Ugyanazokhoz a szigorú korlátokhoz – a GDP maximum 3 százalékáig engedhető költségvetési deficit és legfeljebb 60 százalékos államadósság -, amelyek a Maastrichti Szerződés óta behatárolják a nemzetállami költségvetések mozgásterét, vagy tűzzék napirendre ennek reformját is?

További gyakori felvetés, elsősorban a sebezhetőbb, forráshiányosabb tagállamok részéről, a 750 milliárd eurós helyreállítási alapnál most először alkalmazott közös hitelalapú finanszírozás intézményesítése.

A járvány alatt szinte minden tagállamnál magas államadósság halmozódott fel, aminek kapcsán a politikai vezetés egyelőre alig mer belegondolni abba, hogy innen hogyan és mennyi idő alatt lehet komolyabb politikai veszteségek nélkül visszatáncolni a járvány előtti követelményekhez.

A Financial Times pénteki adatai szerint az EU gazdasági elitövezetének számító eurózónában, a 19 (eurót használó) ország átlagában jelenleg a GDP 102 százalékát teszi ki az államadósság mértéke. Közülük

Franciaország és Belgium beléptek a „120 százalékosok klubjába”, miközben Olaszország már 160, Görögország pedig 200 százaléknál tart.

Az EU stabilitási és növekedési paktumának szabálykönyve szerint a megengedett mérték csak a GDP 60 százalékát kivető hányad lehetne, vagy ha ennél több, akkor is minden évben (ehhez közelítve) meghatározott mértékben csökkenő tendenciát kell mutatnia.

Pénteken az északi és keleti „nyolcak” (Ausztria, Csehország, Dánia, Finnország, Hollandia, Lettország, Svédország és Szlovákia) közös pénzügyminiszteri levelet írtak alá az elszaladt adósságok lefaragását sürgetve. (Elemző cikkünkben mindezekről további részleteket olvashat.)

Magyarország: előbb újraindítás, aztán csökkentés

Szombaton folytatódott a tanácskozás, ennek végeztével adott ki közleményt az MTI. Eszerint a magyar kormány álláspontja kezdetektől világos,

a gazdaságvédelem után a gazdaság újraindítására van szükség, ezt követően kell majd fokozatosan visszatérni a költségvetési hiány csökkentéséhez.

Jelenleg a gazdaság újraindításának fázisában vagyunk, ezért továbbra is támogató költségvetési politikára van szükség - jelentette ki Varga Mihály.

Ezt igazolja - folytatta a pénzügyminiszter -, hogy a kormány gazdaságvédelmi és -újraindítási intézkedései idén mintegy 8 százalékponttal járultak hozzá a gazdaság teljesítményéhez, azaz ennyivel mérséklik a járvány okozta válság hatásait. A magyar gazdaság újraindítása az egyik leggyorsabb, az előző év azonos időszakához viszonyítva 17,9 százalékos második negyedéves GDP növekedés jelenleg a harmadik az uniós rangsorban.

A miniszter kiemelte: a tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy

a támogatások túl korai visszavonása - mint ahogy történt a 2008-as válságot követően - visszavetheti az európai gazdaságok növekedését, sőt, akár egy új válságot is eredményezhet.

A közmédiának a helyszínen nyilatkozva úgy fogalmazott: megerősítést kapott a magyar kormány által vitt gazdaságpolitika, hogy a gazdaság védelme után a gazdaság újraindítása a lefontosabb, és ezt követően kell csak visszatérni az egyensúlyt őrző adósságcsökkentő gazdaságpolitikához.

Heteken belül dönt az OECD a globális minimumadóról

Varga Mihály a közlemény szerint kollégáival megvitatta a nemzetközi adózás jövőjével kapcsolatos aktuális kérdéseket is. Magyarországnak következetes és határozott álláspontja van a globális minimumadót érintően, a kormány nemet mond az adóemelésre. A 15 százalékos minimumadó bevezetése adóemelést, a versenyképesség romlását jelentené Magyarországnak, ezért azt még nemzetközi nyomás hatására sem támogatja a magyar kormány.

A pénzügyminiszterek tanácskozása után a közmédiának úgy fogalmazott: októberben dönt az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) a minimumadóról, addig még van idő, hogy az álláspontok egy kompromisszum irányába mozduljanak.

"Abban a szakaszban vagyunk, hogy még tartjuk az álláspontunkat, úgy érezzük, hogy egy valós gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adó értéke lehete ennél kevesebb is"

- hangsúlyozta, hozzátéve: ez lehet támogató, ösztönző, hiszen munkahelyeket teremt az országban.

Ugyanakkor megjegyezte: fennáll a veszélye annak, hogy Magyarországon is egy 15 százalékos vállalati nyereségadót kell majd bevezetni.