Keszthelyi Nikoletta elmondása szerint immáron négy éve kiemelt területe a fogyasztóvédelemnek az online kereskedelmi szektor ellenőrzése. Ebben az időben hozták létere az úgynevezett jogsértő webáruházak adatbázisát is, tette hozzá a helyettes államtitkár, azzal a céllal, hogy egy–egy online vásárlás előtt megismerhető legyen a fogyasztók számára azon webshopok, amelyek esetében a fogyasztóvédelmi hatóság, vagy az Innovációs és Technológiai Minisztérium IT-laboratóriumának ellenőrzése jogsértést talált.
Ugyanakkor, segítendő az online kereskedelmet és a különféle online üzleteket,
az is feltüntetésre kerül egy zöld mondattal, ha egy webáruház záros határidőn belül teljesíti a hatósági határozatban foglaltakat,
pótolva a hiányosságokat. A szakember megjegyezte, az adatbázisban nem kizárólag a webáruházak neve található meg, hanem a teljes fogyasztóvédelmi hatósági határozat is letölthető, lehetőséget biztosítva a fogyasztók, de akár a vállalkozások számára a tájékozására. Az esetek nagy részében, 73 százékban egyébként a vállalkozások a hatósági határidő lejára előtt orvosolják a hiányosságokat.
„A zöld mondattal azt akarjuk üzenni, hogy bár korában jogsértő volt a webáruház, de nyugodtan lehet már rendelni tőle.”
Ami a legjellemzőbb szabálytalanságokat illeti, Keszthelyi Nikoletta elmondta: rendszerint a cégek elérhetősége, illetve a vásárlástól való elállással kapcsolatos információk, amik hiányosak. Előbbivel kapcsolatban kiemelte, miután egy virtuális térben vásárol a fogyasztó, szigorú szabályozási előírások vonatkoznak arra, hogy mit kell egy–egy webshopnak feltüntetnie például a kapcsolat menüpontban. Mégis, gyakran hiányoznak az olyan adatok, mint mondjuk a vállalkozás elérhetősége, székhelye, adó- vagy cégjegyzékszáma, esetleg a vitarendezés lehetőségei.
A próbavásárlások és ellenőrzések során az is látható, sokszor közel sem kielégítő a tájékoztatás az ellással kapcsolatban. Megesik, hogy például a 14 napos elállást, ami jogszabály szerint kötelező, plusz szolgáltatásként tüntetik föl a webáruházak, ami tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül – emelte ki Keszthelyi Nikoletta, hozzátéve, hogy olykor a szállítási és fizetési feltételekről sem megfelelőek az elérhető információk.