Gyuricza Csaba rektor az InfoRádió Aréna című műsorában hangsúlyozta, az idei évben többszörösen is figyeltek a felvételi számokra és eredményekre, hiszen – amellett, hogy korábbi évek tendenciái arról tanúskodtak, hogy nem túlzottan népszerű az agrárképzés Magyarországon – egy új egyetem jött létere: új fenntartóval és új néven. Megjegyezte, számukra is kérdéses volt, hogy hogyan tudják bevezeti az új brandet, és hogy milyen lesz iránta az érdeklődés. „De nagyon nagy öröm számunkra, mondhatom talán azt, hogy

soha nem látott mértékben nőtt az érdeklődés az agrárfelsőoktatás iránt

azzal, hogy 24 százalékkal növeltük meg az az elsőévesek számát tavalyhoz képest.” Információik szerint ebben az évben nincs olyan intézmény, amely – intézményi szinten – hasonló mértékű növekedést tudott volna elérni, azzal együtt, hogy a 2020-as évhez képest országosan is nőttek a jelentkezések – 10-11 százalékos ez az arány, ehhez képest a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem esetében ez a szám 24 százalék, tehát nagyon jelentős. A rektor hozzáfűzte,

van olyan szak, illetve kampusz, ahol 110 százalékkal tudták növelni a jelentkezéseket

tavalyhoz képest az agrár szakterületen, amit egy nagy sikernek tekint az agrárium számára. Ráadásul ebben még a pótfelvételi számadatai nincsenek is benne, hiszen pár napja zárultak csak le, de azzal kapcsolatban még nincsenek pontos információik, hogy azok hogyan alakultak; reményeik szerint legalább a tavalyi számokat itt is tudni fogják.

Gyuricza Csaba ismertetése szerint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen öt tudományterületen folytatnak képzést, agrár, gazdasági, műszaki, neveléstudományi és műszaki képzések keretében, és az összhallgatói száma 14 ezer körül van. Az agrárterületeken belül a legnépszerűbbek azok az alapszakok, amik a bázisát adják az agráriumnak – tette hozzá –, úgy mint a mezőgazdasági mérnök, a kertészmérnők, az élelmiszermérnök, de még tájépítészmérnökre is 30-40 százalékkal többen jelentkeztek, mint a korábbi évben. A rektor szerint ezek pedig olyan markáns növekedések, amik

bizakodásra adnak okot egy olyan időszakban is, amikor egy generációváltás közepén van az agrárium, és mindennél fontosabb – a jövő mezőgazdasága szempontjából –, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű legyen az utánpótlás.

A rektor az InfoRádió Aréna című műsorában arra is fölhívta a figyelmet, hogy Magyarországon körülbelül négyszázezren dolgoznak az agráriumban – összehasonlításképpen harminc évvel ezelőtt még egymillióan. Ami azt is mutatja, hogy egészen más megoszlású ma az agrárszakembereknek az aránya, illetve mennyisége, mint korábban volt. Az említett mezőgazdaságban dolgozó tömegnek pedig

a 3-4 százaléka az, aki ma agrárfelsőoktatási szakirányú diplomával rendelkezik,

ami egy nagyon alacsony szám. Mindez a legfejlettebb mezőgazdaságú országokhoz viszonyítva, fele, de inkább harmada annak az aránynak, ami egészséges lenne, és amivel jól lehetne működtetni egy modern, korszerű agárgazdaságot. Hiszen, hogy lekövethető legyen a mezőgazdaságban zajló robbanásszerű fejlődés, értelemszerűen képzett szakemberekre szükség van – hangsúlyozta. „Tehát elemi érdekünk, hogy több jól képzett képzett agrárszakember legyen a mezőgazdaságban, ez a kiindulási alap.”

A másik része a kérdésnek – folytatta Gyuricza Csaba –, hogy kikerül-e elég agrárszakember a felsőoktatásból, amire a válasz összességében, hogy igen, miután úgy becsülik, hogy a magyar agráriumnak évente hozzávetőlegesen kétezer agrár végzettségű szakemberkibocsátásra van szüksége, amit jelenleg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem pár száz fővel meghalad.

Azonban a minőségi agrárszakember az, akire szüksége van az agráriumnak, ami a kulcsa a mezőgazdasági fejlődésnek, és akik természetesen nem lesznek pályaelhagyók

– magyarázta a rektor, hozzátéve, a pályaelhagyás egy olyan kérdés a mezőgazdaságban, amit nehéz értelmezni, hiszen nagyon tág spektrumon értelmezhető az agrárium és az agráriumban végzett munka.

Gyuricza Csaba magyarázata szerint ugyanis, húsz-harminc évvel ezelőtt, illetve még régebben, az agrármérnököket illetően volt, hogy elsősorban az állami gazdaságok számára képezték a szakembereket, már azonban megváltozott helyzet, tekintve,hogy sokszínűvé vált a magyar mezőgazdaság: kisbirtok, középbirtok, nagybirtok, eltérő szerkezetű, méretű gazdaságok vannak. Ráadásul a felsoroltakon túlmenően az agrárszakma nyitva áll például a bankszektor előtt, miközben az önkormányzatok, a vidéki térségek, a helyi értelmiség bázisának egy részét az agrárszakemberek jelentik. „Ez egy nagyon fontos szempont, hiszen a tanítók, a papok, az orvosok mellett az agrár, a vidékfejlesztési szakemberek azok, akik egy–egy kistelepülésen is létfontosságú tudást jelenítenek meg, és elkerülhetetlen, hogy jelen legyenek.” A rektor úgy véli, mindez a következő időszakban különösen fontos lesz, kiváltképp, ha a vidékfejlesztés rendelkezésre álló forrásokat és azok okszerű felhasználását nézzük. De a szakigazgatásban, az oktatásban, a kutatásban, tehát gyakorlatilag az élet minden területén agrártudásra, arra a sokoldalú gazdasági, informatikai, műszaki, agrárszakmai ismeretre szükség tud lenni, és ez egy olyan integráló tudás, ami hasznosítható az élet nagyon sok területén – sorolta.

XXI. századi kampusz Gödöllőn

Az InfoRádió Aréna című műsorának végén a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem gödöllői kampuszának bővítéséről is szó esett. A rektor úgy fogalmazott, a magyar felsőoktatás valaha volt legnagyobb beruházását szeretnénk elindítani. A kormányzati tervekkel összhangban csaknem kétszázmilliárdos tervvel rukkoltak elő, amihez ígérvény is van, hogy a forrás rendelkezésre fog állni. Tehát arra kaptak felhatalmazást és megbízást, hogy készítsék el a terveket, amivel egy olyan egyetemvárost hoznak létre Gödöllőn, amivel – mások mellett – megduplázzák a kollégiumi férőhelyeket, oktatási épületeket és könyvtárat építenek, és a vállalati szektorral való együttműködést segítő „inkubátorrendszereket” hoznak létre. Tehát egy modern, XXI. századi kampuszt, ami egy kicsit a science parkokhoz hasonlítható – értett egyet a szakember.

Gyuricza Csaba kiemelte: a világ vezető agrárfelsőoktatási intézményei nagyjából a vázolt struktúrában működnek, és ennek létrehozására törekszik a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is Gödöllőn, megduplázva az ottani hallgatói kapacitásokat, és a megújuló infrastrukturával vonzóbbá tenni a hallgatók és oktatók számára az agrárfelsőoktatást. „Összességében azt szeretnénk, hogyha a következő 40-50 évre egy olyan stabil hátteret tudnánk adni a magyar agrárium fejlődéséhez, ami az elmúlt időszakban nem állt rendelkezésre, de elkerülhetetlen ahhoz, hogy azokat az adottságainkat kihasználjuk, amik a magyar agráriumban rejlenek” – zárta szavait a rektor.