Úgy véli, ez feleslegesen épít be jelentős kockázatokat a magyar gazdaság működésébe. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetése ezért elindítja a költségvetési egyensúly helyreállításáért vívott negyedik hadjáratát annak érdekében, hogy minél előbb 3 százalék közelébe, tehát a 3-3,4 százalékos GDP-arányos sávba csökkentsük a jövő évi államháztartási hiány célszámát - olvasható a jegybankelnök Magyar Nemzetben megjelent véleménycikkében.

Felidézte az eddigi "hadjáratokat":

2010 és 2012 között 7 százalék közeléből 3 százalék alá csökkentették a költségvetési hiányt, ráadásul 18 hónap alatt, ami gazdaságtörténeti bravúrnak számított. "Ez alapozta meg az évtized sikereit."

2013–2019 között teljes körűen átalakították a jegybank működését. Ez tette lehetővé 2013-ban a növekedési fordulatot, majd az „egyensúly és növekedés” gazdaságpolitikai siker képletének érvényesülését egészen 2020 elejéig. "Ezzel nyertük meg az évtizedet."

"A harmadik hadjáratban – elsősorban az MNB mérlegének bővülésével – sikeresen védtük ki a 2020/2021-es összetett válság hatásait. Az első két sikeres hadjárat nélkül Magyarország nem lett volna képes a hatékony válságkezelésre" - hangsúlyozta a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

A negyedik hadjárat célja szándékuk szerint az, hogy "az előző három hadjárat sikeres receptjeire alapozva már 2022-ben helyreállítsuk a 3 százalék körüli költségvetési hiányt és ezzel elérjük az államadósság-ráta erőteljes csökkentését."

Hibás kiindulópont

Elsőként azzal érvel, hogy a 2022. évi költségvetés nem lehet az újraindítás költségvetése, mert a magyar gazdaság már újraindul(t) ebben az évben, ezért a költségvetés kiindulópontjai hibásak. Hozzáteszi, az év egészére várható 6 százalék körüli GDP-növekedéssel az egyik legjobb, ha nem a legjobb gazdasági teljesítményt éri el az ország el az EU-ban. "A magyar gazdaságot 2022-ben már nem kell magas költségvetési deficittel újraindítani, ehelyett lehetséges és szükséges a korábbi egyensúlyi pályára való visszatérés."

Inflációgerjesztés

"A 2008-as válság után hat és fél év kellett a korábbi GDP-szint helyreállításához, most ez másfél éven belül megtörténik. Ez a változás inflációs kiugrásokat hoz magával, mert a kényszerűen felhalmozott kereslet nem találkozik azonnal azonos mennyiségű és szerkezetű kínálattal a belső piacon. Ebből lesz a kiugró infláció. Miután ez más országokban is így lesz, az importált infláció szintén megugrik.

Tovább fűti az inflációt a költségvetés 5,9 százalékos GDP-arányos hiányából következő többletkereslet, ami a kiugrásokat tartósan magas inflációs pályára terelheti.

A 2022-es költségvetés tehát inflációt gerjeszt az egyensúlyi pályára való visszaállás inflációt mérséklő hatása helyett" - fejtette ki Matolcsy György.

A kockázatot a pénzpiacok jelentik

Az Európai Unió még 2022-ben is felmenti a tagállamokat a 3 százalék alatti hiány kötelezettsége alól, ezért a kormány megengedhetőnek tartja a magas hiánycélt. Ez tévedés, már sokszor előfordult az, hogy nem kellett volna hallgatni az EU véleményére - fogalmazta meg álláspontját a jegybankelnök.

Figyelmeztet: "a magyar gazdaság a V4-csoporton belül a legmagasabb adósságrátával rendelkezik, miközben a legmagasabb költségvetési hiányt tervezi 2022-re, ami

egyben az EU harmadik legnagyobb hiánya is lenne."

Az MNB meglátása szerint a kockázatot a pénzpiacok jelentik, nem az EU. "Ha a pénzpiacok a két számjegyű GDP-növekedéssel járó idei második negyedéves újraindítás után úgy ítélik meg, hogy a változatlan törlesztési moratórium, az elfogadott 2022-es költségvetés, a tartósan kiugró infláció és a legnagyobb negatív reálkamatok együttesen fenntarthatatlan gazdaságpolitikát jelentenek, akkor erőteljes pénzügyi támadás érheti Magyarországot."

Az jegybankelnök szerint ezt a támadást a moratórium célzott átalakítása (csak a valóban rászorulók folytathatják – itt az MNB álláspontja egybevág a Bankszövetségével és szembenáll a kormányéval), valamint a jövő évi költségvetés módosítása védheti ki.

Kritizálja a hiány mögött álló állami beruházási politikát

A jövő évi költségvetés 5,9 százalékos hiánya mögött az állami beruházások a GDP 7,1 százalékos mértékére tervezett költségei állnak. Ha ezt megfeleznék, azonnal lehetővé válna már 2022-ben az egyensúlyi pályára való visszatérés. Az EU-ban az állami beruházások fedezetének átlagos aránya a GDP 3-3,5 százaléka közelében van és a pénzpiacok ezzel hasonlítják össze a magyar adatot - emlékeztet, hozzátéve: a tervezett állami beruházások jelentős része ráadásul el sem indul 2021-ben, jó részük még 2022-ben sem, ezért úgy látja, felesleges megterhelni velük a költségvetést.