eur:
411.18
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

VOSZ: két év múlva ott leszünk a kétszázezres minimálbér közelében, sőt

Ha tovább csökkennek a munkaadók terhei és a gazdaság visszatér a dinamikus növekedési pályára, akkor két év múlva elérhető a 200 ezer forintos minimálbér szintje – mondta az InfoRádiónak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.

Perlusz László úgy véli, amennyiben folytatódik a kormányzatnak az a fajta együttműködése a munkaadókkal és a munkavállalókkal, ami az előző időszakban megvalósult – gondolva a hatéves bérmegállapodásra, aminek az ötödik évében járunk –, akkor

két év múlva már „ott leszünk” a kétszázezres minimálbér közelében, sőt, a garantált bérminimumnál akár elérhető lesz a háromszázezres nagyságrend három éven belül.

Mindehhez – tette hozzá a szövetség főtitkára –, azon túl, hogy folytatni kell a már említett bérmegállapodás alapelveit, miszerint a kormány adó- és járulékcsökkentéssel támogatja a vállalkozásokat,

vissza kell térnie a magyar gazdaság dinamikus növekedésének, amire jó esély mutatkozik.

„Ha ez így lesz, két-három éven belül elérhető, illetve meghaladható a kétszázezer forintos minimálbér.”

A szakember megjegyezte, ha ezt egy kicsit közelebbre gondoljuk hozni, akkor nyilván radikálisabb adó- és járulékcsökkentés, valamint az élőmunka terheinek mérséklése szükségeltetik.

A VOSZ főtitkára emlékeztetett, a kormány ígérete szerint a jövő évi szakképzési hozzájárulás, amelynek mértéke másfél százalék, beépítésre kerül a szociális hozzájárulási adóba, ami viszont fél százalékponttal csökken. Gyakorlatilag tehát egy két százalékpontos csökkentésről van szó, ami megfelel a hatéves bérmegállapodás eddigi pályájának, és általa két éven belül realizálható a minimálbérben a kétszázezer forintos szint – ismételte meg Perlusz László, arra is rámutatva, hogy ezen radikálisabban is lehetne csökkenteni, hiszen bár évről évre csökken az élőmunka-teher Magyarországon, annak mértéke még mindig relatíve magas az Európai Unióhoz, vagy a versenytársakéhoz viszonyítva.

Ezért mondjuk, hogy lehetne erőteljesebben csökkenteni, ami esetében ezt a munkaadók hajlandóak bérfejlesztésre fordítani

– hamarabb elérve a kétszázezres minimálbért.

A szakember ugyanakkor „nagyon nagy” lépcsőnek tartaná a kétszázezer forintos minimálbér bevezetését egy ütemben, ami fél éven belül egy 19 vagy 20 százalékos emelést takarna. Ahhoz nagyon jelentős adó- és járulékcsökkentésre lenne szükség, amit alaposan vizsgálnia kellene a kormányzatnak, hogy elbírja-e a költségvetés, az államháztartás.

„Bármennyire is támogatható a kétszázezres minimálbér Magyarországon,

nagyon kell arra azért vigyázni, hogy a gazdaság és a piac újraépülését megvédjük.”

A VOSZ főtitkára egyetértett, hogy a válság sújtotta ágazatokban, lásd turizmus és vendéglátás, a munkaerőhiány végett elszabadulhatnak a fizetések, és egyfajta bérrobbanás következhet jövőre, sőt, már az idei esztendőben. Azzal együtt, hogy ez korábban is megfigyelhető volt bizonyos szektorok esetében. Hozzátette: a minimálbér és a garantált bérminimum egy kötelező minimum, ami alulról nyomja a bérszínvonalat, egyben bértorlódást is okoz.

„A versenyképes területeken pedig lényegesen magasabb béreket lehet adni, és adnak is a vállalkozások” – zárta szavait Perlusz László.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×