Várakozásaik szerint az alapkamat valószínűleg 0,90 százalékra emelkedik a június 22-i kamatdöntő ülésen, továbbá az egyhetes betéti kamat szintjét újra az alapkamathoz igazítják.

Az év hátralévő részében további két kamatemelésre kerülhet sor, a negyedévente megjelenő iflációs jelentéshez időzítve, így év végén 1,20 százalékon állhat az alapkamat - mondta az Amundi szakértője.

Arról is beszélt, hogy a hazai központi pénzintézet nem szünteti meg az eszközvásárlási programját a kamatemelések megkezdése előtt, hanem "tartós jelenlétre" rendezkedik be a hazai kötvénypiac stabilitása érdekében.

A hazai jegybank számára az inflációt illetően felfelé mutató kockázat, hogy a munkanélküliség alig emelkedett, a bérek dinamikája nem lassult érdemben, a kilábalás viszont gyorsabb lesz a vártnál - fejtette ki a kötvényportfólió menedzser.

Kiss Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a kamatemelés megpendítése látványosan erősítette a forintot, ami az importárak csökkenésén keresztül enyhítheti az inflációs hatásokat.

A világszerte jellemző folyamatokról szólva elmondta, hogy az előző évtized alacsony inflációs környezetét követően ma mindenki egyetért abban, hogy az árak megugranak az idén, kérdés azonban, hogy átmeneti inflációs fellángolásról vagy tartós áremelkedési hullámról beszélhetünk. Ami most történik, az egyedülálló a gazdaságtörténetben, ezért csak egy-két év után fogjuk megtudni, hogy kinek van igaza - tette hozzá.

Az Amerikai Egyesült Államokban a korai nyitás után az árak emelkedésének a mértéke az inflációt váró piacokat is meglepte, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed ennek ellenére kivárásra játszik, és legfeljebb akkor léphet közbe, ha az infláció a nyarat követően is magas marad - mutatott rá Kiss Péter. Arra is kitért: az EKB megemelte az eszközvásárlási programjának ütemét a második negyedévre, továbbá a szigorítás tekintetében jóval a Fed mögött kullog.