Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. június 17-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Új megtakarítási termékek futottak be a járvány idején

Akinek volt mit félretennie, az belehúzott. Nagy Márton miniszterelnöki főtanácsadó beszélt a járvány okozta válságból való kilábalásról.

A pandémia alatt a lakosság megtakarítási rátája akár a 11 százalékot is elérhette, ami a válság előtti 8-9 százalékos rátához képest közel 30 százalékkal magasabb. A békeidőkhöz képest ez éves szinten 500-700 milliárd forintos többletmegtakarítást is jelenthet – mondta Nagy Márton miniszterelnöki főtanácsadó a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Kiemelte, hogy a lakosság, kényszerből és a nagyobb óvatosság miatt, a szuperlikvid eszközök, mint a készpénz és a látra szóló bankbetét felé fordult. Míg

  • 2019 végén a látra szóló betétek állománya közel 7000 milliárd forint és a készpénz 5000 milliárd forint volt,
  • most az előbbi 9000 milliárd forintot, az utóbbi pedig 6000 milliárd forintot mutat.

A szuperlikvid eszközök állománya tehát 25 százalékkal, 12 000 milliárd forintról 15 000 milliárdra emelkedett.

Elmondta, a legnagyobb kérdés, hogy ez a szuperlikvid állomány mikor és milyen mértékben mozdul meg. Áprilisban, a lezárások feloldásával és a gazdaság újraindításával, a fogyasztás is megélénkült. Az éttermekben és a kiskereskedelmi üzletekben már érezhetően többet költenek az emberek, mint a válság előtt. A szórakozásnak, a szabadidő szolgáltatásoknak és a turizmusnak azonban kell még egy-két hónap a helyreálláshoz 2 közölte a főtanácsadó.

Hozzátette, a lakosság nemcsak fogyasztásra költheti a pénzét, átcsoportosíthat a pénzügyi és reál megtakarítások között.

Márciusban a lakás adásvételek száma megközelítette a havi 16 ezret, ami az elmúlt 10 év legmagasabb értéke.

Emiatt az új lakásépítések piaca is felpörög – közölte.

Kiemelte, hogy az idei kiugró gazdasági aktivitás másik forrása a fogyasztás mellett a beruházás lesz. A 2021–2022 évi költségvetés jelentős gazdaságfejlesztési célokat tűzött ki. Fontos, hogy az idei átmeneti év után a gazdaság újra beruházás által vezérelt legyen. Minden területen a vállalatoknak, a családoknak és az államnak is újra a fejlesztésekre, a versenyképesség növelésre kell fókuszálnia – húzta alá.

Hangsúlyozta, hogy idén a gazdaság sikeres újraindítása

  • a második negyedévben 10 százalék feletti,
  • a harmadik és negyedik negyedévben pedig 6-7 százalék közötti

gazdasági növekedést hozhat, így a teljes évi GDP 5 százalékkal bővülhet.

"Ezzel elérhetjük és helyreállíthatjuk a 2019 végi gazdasági teljesítményünket" – mondta, és úgy vélte, 2022-ben ennél is magasabb, 6 százalékos növekedés prognosztizálható.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×