Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. június 17-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Új megtakarítási termékek futottak be a járvány idején

Akinek volt mit félretennie, az belehúzott. Nagy Márton miniszterelnöki főtanácsadó beszélt a járvány okozta válságból való kilábalásról.

A pandémia alatt a lakosság megtakarítási rátája akár a 11 százalékot is elérhette, ami a válság előtti 8-9 százalékos rátához képest közel 30 százalékkal magasabb. A békeidőkhöz képest ez éves szinten 500-700 milliárd forintos többletmegtakarítást is jelenthet – mondta Nagy Márton miniszterelnöki főtanácsadó a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Kiemelte, hogy a lakosság, kényszerből és a nagyobb óvatosság miatt, a szuperlikvid eszközök, mint a készpénz és a látra szóló bankbetét felé fordult. Míg

  • 2019 végén a látra szóló betétek állománya közel 7000 milliárd forint és a készpénz 5000 milliárd forint volt,
  • most az előbbi 9000 milliárd forintot, az utóbbi pedig 6000 milliárd forintot mutat.

A szuperlikvid eszközök állománya tehát 25 százalékkal, 12 000 milliárd forintról 15 000 milliárdra emelkedett.

Elmondta, a legnagyobb kérdés, hogy ez a szuperlikvid állomány mikor és milyen mértékben mozdul meg. Áprilisban, a lezárások feloldásával és a gazdaság újraindításával, a fogyasztás is megélénkült. Az éttermekben és a kiskereskedelmi üzletekben már érezhetően többet költenek az emberek, mint a válság előtt. A szórakozásnak, a szabadidő szolgáltatásoknak és a turizmusnak azonban kell még egy-két hónap a helyreálláshoz 2 közölte a főtanácsadó.

Hozzátette, a lakosság nemcsak fogyasztásra költheti a pénzét, átcsoportosíthat a pénzügyi és reál megtakarítások között.

Márciusban a lakás adásvételek száma megközelítette a havi 16 ezret, ami az elmúlt 10 év legmagasabb értéke.

Emiatt az új lakásépítések piaca is felpörög – közölte.

Kiemelte, hogy az idei kiugró gazdasági aktivitás másik forrása a fogyasztás mellett a beruházás lesz. A 2021–2022 évi költségvetés jelentős gazdaságfejlesztési célokat tűzött ki. Fontos, hogy az idei átmeneti év után a gazdaság újra beruházás által vezérelt legyen. Minden területen a vállalatoknak, a családoknak és az államnak is újra a fejlesztésekre, a versenyképesség növelésre kell fókuszálnia – húzta alá.

Hangsúlyozta, hogy idén a gazdaság sikeres újraindítása

  • a második negyedévben 10 százalék feletti,
  • a harmadik és negyedik negyedévben pedig 6-7 százalék közötti

gazdasági növekedést hozhat, így a teljes évi GDP 5 százalékkal bővülhet.

"Ezzel elérhetjük és helyreállíthatjuk a 2019 végi gazdasági teljesítményünket" – mondta, és úgy vélte, 2022-ben ennél is magasabb, 6 százalékos növekedés prognosztizálható.

Címlapról ajánljuk
Sári Zsolt az ügynökaktákról: ne a mutogatás eszköze legyen, hanem a közös történelmünk feldolgozása

Sári Zsolt az ügynökaktákról: ne a mutogatás eszköze legyen, hanem a közös történelmünk feldolgozása

A családok lehetőségeiről, a fiatalok ügynökmúlthoz való hozzáállásáról, az állami vezetők esetleges érintettségéről, illetve a kormány attitűdjéről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×