-5 °C
Az USA, Nagy-Britannia, az Európai Unió, Kanada, Svájc, Japán, Norvégia, Ausztrália és Brazília a megakadályozói annak, hogy célt érhessen a szabadalmi lemondási javaslat, amelynek célja az lenne, hogy nagy mennyiségben készülhessen koronavírus elleni oltás, mellyel aztán hatékonyabban lehetne immunizálni a jelenleg leszakadó országok lakosait. A Kereskedelmi Világszervezet hamarosan virtuális találkozót tart, melyen ez a javaslat is terítékre kerül az oltások szellemi tulajdonnal és szabadalommal kapcsolatos jogok átmeneti felfüggesztésére, írja a CNBC. A javaslat mögött jelenleg közel száz, jórészt fejlődő ország áll, a cél pedig az, hogy a szükséget szenvedő országok helyben készíthessenek oltást maguknak.
Az eloszlás egyenlőtlen
A javaslatnak most, hogy a koronavírusos esetek és halálozások száma a világ különböző részein egy időben ugrott meg és döntöget rekordokat - gondoljunk csak Brazíliára és Indiára -, különösen nagy a súlya. A WHO már számos alkalommal rámutatott arra, mennyire egyenlőtlenül oszlanak el a vakcinák a világ országai között. Fél évvel az eredeti javaslat benyújtása után ugyanakkor még mindig nem sikerült a fejlett államokat arról meggyőzni, hogy ez szükséges lépés.
"Oltáshiánnyal küzdünk pandémia idején, amit a gyártási és ellátási kapacitás szélesítésével és a releváns szellemi tulajdon átmeneti lemondásának biztosításával lehet kezelni"
- mondta Maria Guevara, az Orvosok Határok Nélkül nemzetközi orvosi titkára. "Életek megmentéséről, nem rendszerek védelméről van szó." A jogok átmeneti felfüggesztésének fontosságáról a WHO mellett egészségügyi szakértők, civil szervezetek, szakszervezetek, a világ egykori vezetői, nemzetközi orvosi segélyszervezetek, Nobel-díjasok és emberjogi szervezetek is meg vannak győződve.
Lassan halad az immunizálás
A javaslat természetesen nem végső megoldás a koronavírus elleni küzdelemben, de eszközt adhat az országok kezébe, gyógyszeripari szakszervezetek ugyanakkor ellenzik azt. A Gyógyszergyártók és Egyesületek Nemzetközi Szövetségének vezetője, Thomas Cueni tavaly veszélyesnek és kontraproduktívnak nevezte a javaslatot, mely szerinte káros a vakcinákat és gyógyszereket fejlesztő cégekre nézve. Véleménye szerint inkább az innovációt kellene támogatni.
A jelenlegi ütemben haladva a fejlettebb országok legkésőbb jövő nyárra teljes lakosságukat immunizálni tudják, míg a szegényebb országok esetében ez 2024-ig nem fog bekövetkezni.
A fejlett országok lakosságának negyede kapott már oltást, míg a fejlődő országok esetében ötszázból mindössze egyetlen ember.
A javaslatot ellenző vezetőkre egyre nagyobb nyomás nehezedik: Katherina Tai, a Kereskedelmi Világszervezet amerikai képviselője szerint nem szabad ugyanabba a hibába esni a koronavírus ellni oltás és gyógyszerek kapcsán, ami annak idején a HIV-gyógyszerekkel történt: ezek nagyon sokáig éppen a legérintettebb Afrikába nem kerülhettek el megfelelő mennyiségben.
Alaptalannak érzik az ellenállást
Az epidemiológusok jelenleg amiatt aggódnak, hogy ha nem sikerül megálljt parancsolni a koronavírus ilyen ütemű terjedésének, akkor a keletkező mutációk egy éven belül hatástalanná tehetik a most elérhető oltásokat.
"Bosszantó a gyógyszergyárak panaszait hallani, miszerint az ideiglenes lemondás visszatartja majd őket a jövőbeli oltások gyártásától.
Példátlan és a zsarolással határos ez a kijelentés.
Eddig az adónk ösztönözte őket, kormányaink milliárdokat öntöttek oltóanyagok kifejlesztésébe. Így a jövőben újra ösztönözhetők lesznek" - fogalmazott a gyógyszeripari aggályokkal szemben a Human Rights Watch európai igazgatója, Andrew Stroehlein.
