A felmérésben megkérdezettek 23 százaléka lakik jelenleg is kockaházban, és 49 százalék lakott valaha itt, de a lakosság 98 százalékának van valamilyen élménye a háztípussal – jártak már benne vagy láttak már ilyet.
Nemcsak sokan ismerik és azonosítják a kockaházakat „A vidéki házzal”, de szívesen is költöznének ilyen otthonba. A kockaházak előkelő helyen végeztek a BMI Bramac reprezentatív felmérése szerint: csak a modern, földszintes házak keresettebbek a vásárlók körében (47 százalék). Sőt, a felnőtt lakosság 33 százaléka biztosan, vagy inkább venne kockaházat, és további 43 százalékuk pedig lehetségesnek tartja ezt. A dobogó harmadik fokán foglalnak helyet a tetőtér beépítéses családi házak (30 százalék), majd negyedik helyen a többszintes családi házak (25 százalék). A top 5-ös lista végét a tégla társasház zárja (20 százalék).
„Bár árazásukban nem térnek el jelentősen a többi téglaháztól, mégis jobb vétel lehet, mert itt valamivel biztosabban tudható, mi a műszaki tartalom. Sokaknál előnyt élvez, hogy remek felújítási »alapanyag« több okból is: strapabíró, jól alakítható, időt álló. Amiért azonban a fiatalok is felfigyeltek rá, hogy az arányai miatt a most trendi minimál stílushoz rendkívül jól passzol” – fejtette ki Jóna Péter, az Immo1 Cégcsoport ingatlanpiaci szakértője.
Felújítási tervek kockán és onnan túl
Jóna Péter szakértőt megkérdezve kiderült, hogy az iroda ügyfeleinek nagyjából 75 százaléka keres felújított házat. A kutatást megnézve a kockaházat kereső vevők 41 százaléka venne felújított ingatlant. A szakértő szerint e mögött az állhat, hogy ők nagyobb arányban vállalnak be felújítást, mint a többi háztípus iránt érdeklődők. Az eladási oldalt megnézve a kockaházak jogosan állnak az értékesítési lista élén, mert az ilyen, jó minőségben felújított ingatlanok ára, az újépítésű családi házakkal is versenyre kel.
A kockaházak állapota vegyes, de összességében felújított, újszerű, közepes vagy jó állapotról számolnak be a benne lakók (83 százalék), és kevesebb, mint ötödük vallja otthonát befejezetlennek vagy felújítandónak. Lakóikat az jellemzi, hogy a felújításra folyamatosan költöttek. Az adatok azt engedik feltételezni, hogy a kockaházasok igazán törődnek az otthonukkal: közel 10 százalékkal többen fognak a felújítási munkába, mint akik máshol laknak. Összességében nagyobb arányban végeztek felújítási munkákat a Kádár-kockákon (91 százalék), mint a többi háztípuson (83 százalék), és a jövőben is többen terveznek korszerűsítéssel (74 százalék vs 70 százalék).
Az eddigi munkálatoknál a leggyakoribbak a külső ajtó/ablakcsere (72 százalék), burkolatok/padlók cseréje (67 százalék), fürdőszoba teljes felújítása (60 százalék), fűtéskorszerűsítés (61 százalék) – egyébként ez a sorrend nemcsak a kockaházakra igaz, hanem más típusú otthonokra is. A kockaházak lakóinak közel fele tervez továbbá külső ajtó/ablakcserét, illetve tetőcserét (45 százalék).
Az esztétikai szempontok mellett a felújítást sokszor a modernizálás motiválja. „Ha energetikai korszerűsítésről van szó, a tető az egyik legfontosabb pontja a háznak, hiszen a legtöbb hő egy rosszul szigetelt tetőn és a födémen keresztül szökhet ki. Nem érdemes a felújítást halogatni, így elkerülhető a ház nem gazdaságos fenntartása vagy nagyobb károk is, amelyek a tető állapotából fakadnak” – hívja fel a figyelmet Viniczai Róbert, a BMI Bramac termékmenedzsere. A tervezést azért is érdemes időben elkezdeni, mivel egy jó minőségű, de alapfelszereltségű tető anyagköltsége, a tetőfedő munkadíja nélkül, akár 1,2–1,4 millió forintba is kerülhet – derül ki a kockahazteto.hu oldal kalkulációiból.
A Covid hozta: felértékelődő szerepben az otthon
A most népszerű ingatlantípusok sorrendjét megbolygatta a koronavírus-járvány, eltolódtak a prioritások befolyásolva a választásainkat. A vírushelyzet megmutatta, hogy otthonról is lehet dolgozni és tanulni, kevesebb a forgalmas helyekre való bejárás, a városban ingázás és a természetben, szabadban töltött idő is felértékelődött.
„Ez az új élethelyzet, amibe a vírus kényszerített minket, elindított egy kifelé költözési trendet. Egyre többen választják a belvárosi lakás helyett a külvárosi, vidéki ház vásárlást” – magyarázza az ingatlanpiac mai, koronavírus alatti helyzetét Jóna Péter, majd az árakkal kapcsolatban hozzáteszi: „A Budapest-környéki települések 98 százalékánál nőtt a fővárosból beköltözők száma – ez a kínálati árak emelkedésében is tetten érhető –, de így is átlag 25 százalékkal olcsóbban lehet hasonló adottságú ingatlant venni, mint a belvárosban.”