Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.96
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A Pfizer-BioNtech koronavírus elleni vakcinái fecskendőkben előkészítve az oltáshoz a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház egyik oltópontján 2021. március 7-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Kiderült, mennyibe kerültek a vakcinák idén

A hiány két hónap alatt elérte az évre tervezett 36,2 százalákát.

Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere 539,7 milliárd forintos hiánnyal zárta az év első két hónapját, ami az egész évre tervezett 1491,2 milliárd forintos hiány 36,2 százaléka - erősítette meg részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium (PM).

Február végéig ebben az évben 3908,8 milliárd forint bevétel folyt be, ami 348,1 milliárd forinttal, 9,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A kiadások 4448,5 milliárd forintot tettek ki, 633,2 milliárd forinttal, 16,6 százalékkal emelkedtek.

Januárban még 198,8 milliárd forint többlettel zárt a központi alrendszer, eszerint 738,5 milliárd forint volt a februári deficit az egy évvel korábbi 345 milliárd forinttal szemben. A múlt év első két hónapjában a központi alrendszer hiánya 254,6 milliárd forintot tett ki, az egész éves 5548,6 milliárd forint deficit 4,6 százalékát.

A központi költségvetés 505,5 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 47,6 milliárd forintos hiányt mutattak február végén, az elkülönített állami pénzalapok 13,4 milliárd forintos többletet értek el.

A jelentésből kiderül, hogy

  • a Nemzeti Népegészségügyi Központ főként a koronavírus-járványhoz kapcsolódó oltóanyag beszerzése 35,1 milliárd forintot,
  • az Országos Kórházi Főigazgatóság elsősorban a koronavírus-járványhoz kapcsolódó, valamint egyéb egészségügyi eszközbeszerzésekre 24,0 milliárd forintot,
  • az Országos Vérellátó Szolgálat a koronavírus-járványhoz szükséges tesztek beszerzésére 9,1 milliárd forintot fordított

az év első két hónapjában.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×