Infostart.hu
eur:
356.26
usd:
306.34
bux:
130916.32
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
Védőmaszkot visel egy kávézó felszolgálója a koronavírus-járvány második hulláma miatt Nyíregyházán 2020. november 2-án. Ezen a napon életbe lépett a maszkviselésre vonatkozó új szabály: már az éttermekben, vendéglátóhelyeken és szórakozóhelyeken is maszkot kell viselni - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK).
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Mit tehetnek a munkáltatók a védettségi igazolvánnyal?

Márciustól állítják ki a védettségi igazolványokat azoknak, akik már igazoltan átestek a koronavírus-fertőzésen, vagy az oltással védetté váltak. A jogszabályok szerint nem kötelező a védőoltás, ha azonban a dolgozónak van védettségi igazolványa, az fontos lehet a munkavégezés során – mondta az InfoRádiónak a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

Márciustól állítják ki a védettségi igazolványokat azok számára, akik már igazoltan átestek a koronavírus-fertőzésen, vagy akik oltással váltak védetté. A jelenlegi jogszabályok még nem adnak egyértelmű iránymutatást arra vonatkozólag, hogy milyen jogosítványokkal járhat majd a védettségi igazolvány, és a hatályos jogszabályok szerint a koronavírus elleni védőoltás sem kötelező, vagyis a munkáltatók ezt nem kérhetik számon a munkavállalókon.

Ha azonban a munkavállaló rendelkezik védettségi igazolvánnyal, akkor erre a körülményre tekintettel

a munkáltató tehet megkülönböztetést

– mondta az InfoRádiónak a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje. Szűcs László emlékeztetett, alapvetően abból kell kiindulni, hogy a védettségi igazolvány egy hatósági bizonyítványtípus, ami azt igazolja, hogy a munkavállaló védettnek minősül.

A szakember hozzátette: ez az információ

akkor kérhető ki a munkaadó részéről, ha ezt a megkülönböztetést az adott munkafeladat ellátásához kapcsolódó objektív körülmény is indokolja.

Akár annak nyomán, hogy a munkavállaló – a munka jellegéből eredendően – viszonylag magas kontaktszámmal találkozik egy nap, vagy olyan helyen látja el a feladatát, ahol magasabb az egészségi kockázat. Ilyen lehet például egy utaskísérő, vagy egy egészségügyi szolgáltatónál dolgozó munkavállaló, de akár – az éttermek újranyitását követően – egy pincér, hiszen ők nagyon sok emberrel találkoznak.

Ez egyben azt is jelenti, folytatta a PwC Legal szakértő ügyvédje, hogy

a munkaadónak van lehetősége arra, hogy válasszon védettség szempontjából a munkavállalók között, vagy egy állásinterjún a jelentkezők között,

és a védett munkavállaló vagy jelentkező javára döntsön. Megjegyezte továbbá, hogy ahol magas a kockázat, ott nyilvánvalóan, amennyiben a munkavállaló nem válaszol erre a kérdése, számolnia kell azzal, hogy a munkáltató őt nem fogja abban a munkakörben alkalmazni. „Miután ez egy olyan objektív ismérv, ami észszerűen kapcsolódik egy adott munkakörnek az ellátásához, ezért, ha erre tekintettel a munkáltató megkülönböztetést tesz munkavállaló és munkavállaló között, illetve jelentkező és jelentkező között egy állásinterjú során,

akkor ezt jogszerűen teszi.”

Szűcs László azt is elmondta az InfoRádióban, hogy munkavédelmi szempontból is indokolt lehet, hogy a munkáltató érdeklődjön a munkavállaló védettségéről. Ez már csak azért is lehet így, mert a pandémia első hullámában gyakorlattá vált, hogy a csoportos munkahelyi megfertőződés veszélyének csökkentése érdekében a munkáltatók számos preventív jellegű intézkedést vezettek be. Ide sorolható például a lázmérés vagy a Covid-kitettséget vizsgáló nyilatkozat bekérése. Ezen munkáltatói intézkedések a jövőben elhagyhatóak lesznek, amennyiben a munkavállaló a védettségét igazolvánnyal tudja bizonyítani.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

A mesterséges intelligencia használatához szükséges egy alapvető tárgyi tudás és ismeret – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Yettel ProSuli program szakmai vezetője. Arról is beszélt, hogy a szövegértés a XXI. század legnagyobb kihívása. Az olló abban is nyílik a társadalomban, hogy az új technológiát mennyire képes a diák vagy a felnőtt használni.

Megszavazták: a jegybanki vagyonvesztés és a privatizáció ügyében is feláll a bizottság, kiderültek a részletek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottságok felállításáról döntöttek a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×