Bár a magyarországi faktorált forgalom 13 százalékkal nőtt 2020-ban, a Magyar Faktoring Szövetség adatai szerint koncentráció figyelhető meg az ügyfelek körében – írja a Világgazdaság.
Csáki Ferenc, a szövetség elnöke, az OTP faktoringüzletágának vezetője elmondta, hogy a problémás években a mikro-, kis- és középvállalatok súlya csökken a faktoringon belül. A mikrovállalkozások körében tavaly a 2019-es 316 milliárd forint után csak 168,5 milliárd forint volt a faktoring, a középvállalkozásoknál 1353 milliárd forintról 689 milliárd forintra esett a forgalom. Ugyanakkor egyre több nagy cég gondol arra, hogy hagyományos hitel nélkül, a vevői kockázatok és a követelésállomány csökkentésére alkalmas faktoringgal oldja meg finanszírozását: tavaly az ügyletek 61 százalékát (1963 milliárd forintnyi forgalmat) nagyvállalatok vették igénybe, míg 2019-ben részarányuk az egyharmadot sem érte el.
A bizonytalanabbá váló nemzetközi szállítások is hozzájárultak ahhoz, hogy a belföldi faktoring részaránya 90-ről 94 százalékra nőtt, meghaladta a 3036 milliárd forintot. Az ágazati felosztásban nincs érdemi változás – továbbra is az ügyletek több mint 50 százaléka köthető az iparvállalatokhoz.
Csáki Ferenc szerint a faktoringszakmának a növekvő forgalom mellett azért is volt a korábbiaknál nyereségesebb éve, mert a fizetési moratórium visszafogta a nem fizetés kockázatát. A kamatok csökkenése ugyanakkor ellentétes irányba hatott. Bár a piaci szervezetek tartottak attól, hogy a koronavírus-válságra adott állami és jegybanki hitelprogramok révén csökken a piac, ez a félelem egyelőre alaptalannak bizonyult – írta a lap.