A központi költségvetés 180,5 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 22,4 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 4,1 milliárd forintos hiányt könyveltek el. A többlet kialakulása az éves egyenleg éven belüli szezonális lefutásával magyarázható - tette hozzá a PM jelentése.
A minisztérium tájékoztatója hangsúlyozza: a jelenlegi becslések szerint ebben az évben a GDP 6,5 százalékának megfelelő uniós módszertan szerint számolt államháztartási hiány várható.
A január havi 2254,9 milliárd forint bevétel az egy évvel korábbihoz képest 203,0 milliárd forinttal, 9,9 százalékkal nőtt. A kiadások 2056,1 milliárd forintot tettek ki, 94,6 milliárd forinttal, 4,8 százalékkal haladták meg az előző év azonos hónapjának teljesítését.
Tavaly januárban 90,4 milliárd forint volt a központi alrendszer többlete, amiből a központi költségvetés 40,8 milliárd forinttal, a társadalombiztosítási alapok 23,9 milliárd forinttal, az elkülönített alapok 25,7 milliárd forinttal részesedtek.
A járványügyi védekezéshez biztosított források mintegy 60 milliárd forintot tettek ki januárban
- tájékoztatott a Pénzügyminisztérium és hozzátették: a költségvetés továbbra is maradéktalanul biztosítja a járvány elleni védekezéshez és a gazdaság újraindításához szükséges forrásokat.
Januárban az általános forgalmi adóból 584,5 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 47,6 milliárd forinttal, 8,9 százalékkal haladta meg. A jövedéki adóból származó bevétel 107,4 milliárd forintot tett ki, ami 8,9 milliárd forinttal, 9,0 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A dohánytermékekre kivetett jövedéki adóbevétel 23,8 százalékkal nőtt. A személyi jövedelemadóból származó bevétel januárban 267,2 milliárd forint volt, a magasabb bérkiáramlás miatt 15,5 milliárd forinttal, 6,2 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi összegnél.
Az uniós programok bevételei mérlegsoron 2021 első hónapjában 17,1 milliárd forint bevétel keletkezett, ami az éves előirányzat 1,5 százalékát teszi ki. A kifizetések 258,9 milliárd forintra rúgtak, ez az éves előirányzat 16,2 százalékát jelenti.
A társadalombiztosítási alapok bevételei 1,5 százalékkal 554 milliárd forintra nőttek, a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból befolyt összeg azonban a nyugdíjalapban 5,9 százalékkal, az egészségbiztosítási alapban pedig 2,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A nyugdíj kiadások 4,4 százalékkal, az egészségbiztosítási alap kiadásai 10,4 százalékkal nőttek, ezen belül a gyógyító megelőző ellátásra fordított összeg és a táppénz kifizetés 17,7, illetve 17,5 százalékkal meghaladta a tavaly januárit.
A költségvetési szervek kiadásai mérlegsoron 445,5 milliárd forint, 7,8 százalékkal nagyobb kiadás teljesült, mint tavaly januárban. A személyi juttatásokra és a munkaadókat terhelő járulékokra kifizetett összeg 290,2 milliárd forintot tett ki, 13,6 milliárd forinttal nőtt. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai mérlegsoron 340,1 milliárd forint kiadás teljesült, 126,5 milliárd forinttal magasabb volt, mint tavaly januárban. Ebből 42,0 milliárd forintot a Modern városok program keretében utaltak ki és 15,4 milliárd forintot a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásokra.
A központi költségvetés adóssága az év első hónapjában 252,2 milliárd forinttal csökkent és január végén 36 432 milliárd forinton állt. A nettó forintkibocsátás 124,5 milliárd forinttal járult hozzá a csökkenéshez, amit az okozott, hogy az év elején lejárt nettó 690,3 milliárd forint összegű likviditási repó állományt, csak részben kompenzálta a költségvetés hiányának finanszírozása érdekében megvalósult 485,3 milliárd forint összegű nettó kötvénykibocsátás. A forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett erősödése, az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét 132,6 milliárd forinttal csökkentette.
