eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Nagy István agrárminiszter a Nemzeti Földügyi Központ megalakulásáról tartott sajtótájékoztatón Budapesten a szervezet fővárosi székhelyén 2019. július 8-án. Létrejött a Nemzeti Földügyi Központ (NFK), a kormány döntésének értelmében júliustól ez az agrárminiszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv végzi az állami földek kezelését, felügyeletét.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Nagy István: csak az a biztos, ami itt terem

A kormány az elkövetkező hét évben 4265 milliárd forintot fordít a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére.

A közös uniós agrárpolitika (KAP) hazai és EU-forrásai révén 2021–2027 között 7537 milliárd forintot fordíthat a kormány a vidék megerősítésére.

Nagy István – a Magyar Hírlapnak adott interjúban – elmondta, hogy „történelmi léptékű döntést hozott a magyar kormány, amikor úgy döntött, hogy az Európai Unióban adható

nemzeti társfinanszírozás mértékét 17,5 százalékról 80 százalékra, a maximumra emelte.

Nincs Európában hasonló példa, nem is volt, és most a közeljövőben sem lesz.”

Hozzátette, hogy a tárca már 2021 első felében meghirdeti azokat az új programokat és felhívásokat, amelyekre lehetőség van a 2014–2020 közötti szabályok keretei között.

A miniszter elmondta, a KAP másik pillére, a jövedelempótló támogatások révén további 3272 milliárd forintnyi, száz százalékban uniós forrásból segítik a hazai mezőgazdasági szereplőket.

Nagy István beszámolt arról, hogy az elmúlt tíz évben a mennyiségi kibocsátás 165 százalékkal növekedett. Ez azt jelenti, hogy

európai szinten folyamatosan az első három ország között voltunk a növekedésben.

Az agrárminiszter beszélt arról is, hogy „a 21. század számos új követelményt állít a gazdálkodók és az élelmiszer-termelés elé: a fogyasztói igények változásának, az egyre kedvezőtlenebb időjárási körülményeknek és erősebb környezetvédelmi elvárásoknak kell úgy megfelelni, hogy közben munkájuk jövedelmezőségi szintje is erősödjön”.

Emlékeztetett arra is, hogy már létrehozták az agrárszakképzési centrumokat, amelyek helyi szinten adnak választ a gazdaság igényeire, ugyanakkor aktív vállalati kapcsolataikkal erősíthetik a munkaadók szerepvállalását a gyakorlati képzésben.

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban Nagy István elmondta, hogy ebben a helyzetben a gazdatársadalomnak is helyt kellett állnia. A járvány ráirányította a figyelmet az önellátás fontosságára. „Láttuk, hogy pillanatok alatt lezárulhat a határ, megszűnhetnek útvonalak, és

csak az a biztos, ami itt terem”

– szögezte le, hozzátéve: a vásárlók megértették a hazai élelmiszer fontosságát.

Szintén a járvány irányította rá a figyelmet a piacok szerepére. „Szerencsére sikerült megértetni a polgármesterekkel, hogy nyissák ki a piacokat, az embereknek adva szabadtéri, alternatív vásárlási lehetőséget. Ezáltal nemcsak elkerülik a zsúfolt zárt tereket, hanem közvetlen kapcsolatot tudnak kialakítani a termelőkkel” – mondta Nagy István.

A legfontosabb jövendő feladatok között a miniszter elsőként a stabilitás és fejlődés fenntartását említette, amelynek érdekében csaknem 800 milliárd forint agrártámogatás kifizetését tervezik ebben az évben. Jelenleg is zajlik hét munkacsoportban a 2023–2027 közötti időszak forrásfelhasználásának tervezése, tavasszal pedig széles körű társadalmi vitát indítanak az ágazati igényekről, beavatkozási lehetőségekről, intézkedési tervekről.

Dolgoznak 1500 milliárd forintnyi pályázat idei kiírásán is a vidék, az agrárium és az élelmiszeripar számára.
Címlapról ajánljuk
Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

2022-ben a légi közlekedés a globális szén-dioxid-kibocsátás 2 százalékát tette ki, és a kibocsátás mennyisége az elmúlt évtizedekben gyorsabban nőtt, mint a vasúti, közúti vagy hajózási szektoré. A fenntartható repülés azonban még hosszú mérföldekre van - állapítja meg jelentésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Az USA inkább ösztönzőkkel, az EU pedig inkább szabályozásokkal próbálja előmozdítani az átállást.

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×