Infostart.hu
eur:
379.33
usd:
321.51
bux:
127042.45
2026. február 23. hétfő Alfréd
Nagy István agrárminiszter a Nemzeti Földügyi Központ megalakulásáról tartott sajtótájékoztatón Budapesten a szervezet fővárosi székhelyén 2019. július 8-án. Létrejött a Nemzeti Földügyi Központ (NFK), a kormány döntésének értelmében júliustól ez az agrárminiszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv végzi az állami földek kezelését, felügyeletét.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Nagy István: csak az a biztos, ami itt terem

A kormány az elkövetkező hét évben 4265 milliárd forintot fordít a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére.

A közös uniós agrárpolitika (KAP) hazai és EU-forrásai révén 2021–2027 között 7537 milliárd forintot fordíthat a kormány a vidék megerősítésére.

Nagy István – a Magyar Hírlapnak adott interjúban – elmondta, hogy „történelmi léptékű döntést hozott a magyar kormány, amikor úgy döntött, hogy az Európai Unióban adható

nemzeti társfinanszírozás mértékét 17,5 százalékról 80 százalékra, a maximumra emelte.

Nincs Európában hasonló példa, nem is volt, és most a közeljövőben sem lesz.”

Hozzátette, hogy a tárca már 2021 első felében meghirdeti azokat az új programokat és felhívásokat, amelyekre lehetőség van a 2014–2020 közötti szabályok keretei között.

A miniszter elmondta, a KAP másik pillére, a jövedelempótló támogatások révén további 3272 milliárd forintnyi, száz százalékban uniós forrásból segítik a hazai mezőgazdasági szereplőket.

Nagy István beszámolt arról, hogy az elmúlt tíz évben a mennyiségi kibocsátás 165 százalékkal növekedett. Ez azt jelenti, hogy

európai szinten folyamatosan az első három ország között voltunk a növekedésben.

Az agrárminiszter beszélt arról is, hogy „a 21. század számos új követelményt állít a gazdálkodók és az élelmiszer-termelés elé: a fogyasztói igények változásának, az egyre kedvezőtlenebb időjárási körülményeknek és erősebb környezetvédelmi elvárásoknak kell úgy megfelelni, hogy közben munkájuk jövedelmezőségi szintje is erősödjön”.

Emlékeztetett arra is, hogy már létrehozták az agrárszakképzési centrumokat, amelyek helyi szinten adnak választ a gazdaság igényeire, ugyanakkor aktív vállalati kapcsolataikkal erősíthetik a munkaadók szerepvállalását a gyakorlati képzésben.

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban Nagy István elmondta, hogy ebben a helyzetben a gazdatársadalomnak is helyt kellett állnia. A járvány ráirányította a figyelmet az önellátás fontosságára. „Láttuk, hogy pillanatok alatt lezárulhat a határ, megszűnhetnek útvonalak, és

csak az a biztos, ami itt terem”

– szögezte le, hozzátéve: a vásárlók megértették a hazai élelmiszer fontosságát.

Szintén a járvány irányította rá a figyelmet a piacok szerepére. „Szerencsére sikerült megértetni a polgármesterekkel, hogy nyissák ki a piacokat, az embereknek adva szabadtéri, alternatív vásárlási lehetőséget. Ezáltal nemcsak elkerülik a zsúfolt zárt tereket, hanem közvetlen kapcsolatot tudnak kialakítani a termelőkkel” – mondta Nagy István.

A legfontosabb jövendő feladatok között a miniszter elsőként a stabilitás és fejlődés fenntartását említette, amelynek érdekében csaknem 800 milliárd forint agrártámogatás kifizetését tervezik ebben az évben. Jelenleg is zajlik hét munkacsoportban a 2023–2027 közötti időszak forrásfelhasználásának tervezése, tavasszal pedig széles körű társadalmi vitát indítanak az ágazati igényekről, beavatkozási lehetőségekről, intézkedési tervekről.

Dolgoznak 1500 milliárd forintnyi pályázat idei kiírásán is a vidék, az agrárium és az élelmiszeripar számára.
Címlapról ajánljuk

Szijjártó Péter: Brüsszel összejátszik Ukrajnával Magyarország és Szlovákia ellenében

Brüsszel összejátszik Kijevvel Magyarország és Szlovákia energiaellátásának veszélyeztetésében, és Kaja Kallas ebben a helyzetben nem a két tagállam mellé áll, hanem magyar és szlovák katonák Ukrajnába küldését szorgalmazza – közölte Szijjártó Péter Brüsszelben.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Súlyos tűz alatt Moszkva, halálos terrortámadásról beszélnek Nyugat-Ukrajnában – Percről percre az orosz-ukrán frontról hétfőn

Súlyos tűz alatt Moszkva, halálos terrortámadásról beszélnek Nyugat-Ukrajnában – Percről percre az orosz-ukrán frontról hétfőn

Ukrajna vasárnap drónok százaival támadta Oroszországot, ezért átmenetileg korlátozták a légi forgalmat Moszkva négy repülőterén. Ez azt követte, hogy Oroszország csaknem 300 drónnal és ötven rakétával mért tömeges csapássorozatot Ukrajnára vasárnapra virradóan, egy ember meghalt a kijevi régióban. Közben Lvivben (Lembergben) robbanások következtében meghalt egy 23 éves rendőrnő, 25-en pedig megsérültek. A nyugat-ukrajnai nagyváros polgármestere és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint orosz terrorcselekmény történt. Steve Witkoff, Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja elárulta: az ukrajnai háború lezárása a "vezetők szintjén" ütközik nehézségekbe, de heteken belül újabb tárgyalási forduló várható, ami akár orosz-ukrán csúcstalálkozóhoz is vezethet. Ezen Trump csak akkor venne részt, ha úgy érzi, képes azt "kiteljesíteni", és a "legjobb eredményt" elérni. Orosz sajtóhírek szerint most csütörtökön folytatódhat a tárgyalás. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbb fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×