Infostart.hu
eur:
366.72
usd:
333.75
bux:
145087.09
2026. november 18. szerda Jenő
Nyitókép: Pixabay.com

2020-ban először használt több megújuló energiát Európa, mint fosszilist

A fosszilis tüzelőanyagok a kontinens energiaigényének 37 százalékát enyhítették, míg a megújuló energiaforrások 38 százalékot elégítettek ki.

Megduplázódott 2015 óta a nap- és szélenergia felhasználása Európában: nagyrészt ennek köszönhető, hogy ilyen jó eredményt tud felmutatni a kontinens az Ember és Agora Energiewende felmérése szerint. Tavaly a villamosenergia-termelés ötödét tette ki a szél- és napenergia: ez az oka annak, hogy a szén alapú energia tavaly 20 százalékkal csökkent, így az Európában termelt villamosenergia mindössze 13 százalékát tette ki – írja a CNN.

"A szél- és napenergia használatának gyors növekedése okozza a szénalapú energia felhasználásának gyors visszaesését, és ez még csak a kezdet"

– nyilatkozott Dave Jones, a jelentés vezető szerzője.

"Európa egyre inkább a szélre és a napenergiára hagyatkozik annak érdekében, hogy 2030-ban ne csak a szénalapú energia felhasználásának vethessen véget, hanem a gáztermelést is lezárhassa, bezárhassa az atomerőműveket, ugyanakkor meg tudjon felelni az elektromos autók, hőpumpák és elektrolízis támasztotta nagyobb energiaigénynek."

A tavalyi évben a koronavírus-járvány miatt lezárások következtében világszerte visszaesett az áramfelhasználás, Európában mintegy 4 százalékkal. A koronavírus ugyanakkor nem hatott a megújuló energiaforrások térnyerését jelentő trendre, így tovább folytatódik a kontinens kibocsátáscsökkenése – az öt évvel ezelőttihez képest

29 százalékkal tisztább energiát használ Európa ma.

A történelmi eredményt azután hozták nyilvánosságra, hogy decemberben az uniós vezetők arról döntöttek: 2030-ra az üvegházhatású gázok kibocsátását 55 százalékkal csökkentik.

A felmérés magyar adatokat is tartalmaz: a fenti táblázatban a szél- és napenergiára való átállásban tett erőfeszítések láthatók országonként. Magyarország még 2020-as szinttel sem éri el teljes áramigénye tíz százalékának megújulókból történő fedezését, míg például Németország már annak harmadát, a szomszédos Románia pedig több, mint 15 százalékát termeli meg megújuló energiaforrásból.

A fenti táblázatból látható, hogy a gázkitermelés mennyire domináns hazánkban: a szén felhasználása lassú mértékben csökken, a megújuló energiák felhasználása hasonlóképp lassan növekszik.

Végezetül az is látható, hogy a lezárások idején Magyarországon is jelentősen visszaesett áramfelhasználás trendje európai viszonylaton belül is hamar visszafordult: bár hozzánk hasonlóan több ország is volt, amelyben már tavaly év végén nőtt az áramfelhasználás, itthon nem is elhanyagolható mértékben történt meg mindez.

Címlapról ajánljuk
Sajnos nincs „ha”; eltört a kapus keze – értékelések a magyar–északír után
Nemzetek Ligája – pótselejtező jön tavasszal

Sajnos nincs „ha”; eltört a kapus keze – értékelések a magyar–északír után

1-1-re végzett Észak-Írország vendéglátójaként a magyar labdarúgó-válogatott kedd este a Puskásban a Nemzetek Ligája B divíziós kvázi csoportdöntőjén, így pótvizsgára kényszerül tavasszal a feljutásért A mérkőzést értékelők szerint a Rossi-csapat kezében tartotta a mérkőzést. Tóth Balázs kapusnak már az első félidőben eltört a keze, de ez is csak a meccs után derült ki, hosszabb pihenő várhat rá. Varga Barnabás az egyik nyilatkozó szerint világklasszis csatár.

Varga Mihály a kamatdöntés indoklásakor: olvastam én is a 20 000 forintosokkal kapcsolatos találgatásokat

A Magyar Nemzeti Bank elnöke kedd délután sajtótájékoztatón ismertette a Monetáris Tanács friss alapkamatdöntésének hátterét, Varga Mihály kérdésekre is válaszolt. Elmondta, mire számít a közelgő három hitelminősítéstől, mit gondol a közelgő árrésstop-kivezetésről és az erdőben kiásott húszezres bankjegyek körül kialakult helyzetről.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×