Infostart.hu
eur:
381.42
usd:
321.78
bux:
128831.58
2026. február 1. vasárnap Ignác
Nyitókép: Pixabay.com

2020-ban először használt több megújuló energiát Európa, mint fosszilist

A fosszilis tüzelőanyagok a kontinens energiaigényének 37 százalékát enyhítették, míg a megújuló energiaforrások 38 százalékot elégítettek ki.

Megduplázódott 2015 óta a nap- és szélenergia felhasználása Európában: nagyrészt ennek köszönhető, hogy ilyen jó eredményt tud felmutatni a kontinens az Ember és Agora Energiewende felmérése szerint. Tavaly a villamosenergia-termelés ötödét tette ki a szél- és napenergia: ez az oka annak, hogy a szén alapú energia tavaly 20 százalékkal csökkent, így az Európában termelt villamosenergia mindössze 13 százalékát tette ki – írja a CNN.

"A szél- és napenergia használatának gyors növekedése okozza a szénalapú energia felhasználásának gyors visszaesését, és ez még csak a kezdet"

– nyilatkozott Dave Jones, a jelentés vezető szerzője.

"Európa egyre inkább a szélre és a napenergiára hagyatkozik annak érdekében, hogy 2030-ban ne csak a szénalapú energia felhasználásának vethessen véget, hanem a gáztermelést is lezárhassa, bezárhassa az atomerőműveket, ugyanakkor meg tudjon felelni az elektromos autók, hőpumpák és elektrolízis támasztotta nagyobb energiaigénynek."

A tavalyi évben a koronavírus-járvány miatt lezárások következtében világszerte visszaesett az áramfelhasználás, Európában mintegy 4 százalékkal. A koronavírus ugyanakkor nem hatott a megújuló energiaforrások térnyerését jelentő trendre, így tovább folytatódik a kontinens kibocsátáscsökkenése – az öt évvel ezelőttihez képest

29 százalékkal tisztább energiát használ Európa ma.

A történelmi eredményt azután hozták nyilvánosságra, hogy decemberben az uniós vezetők arról döntöttek: 2030-ra az üvegházhatású gázok kibocsátását 55 százalékkal csökkentik.

A felmérés magyar adatokat is tartalmaz: a fenti táblázatban a szél- és napenergiára való átállásban tett erőfeszítések láthatók országonként. Magyarország még 2020-as szinttel sem éri el teljes áramigénye tíz százalékának megújulókból történő fedezését, míg például Németország már annak harmadát, a szomszédos Románia pedig több, mint 15 százalékát termeli meg megújuló energiaforrásból.

A fenti táblázatból látható, hogy a gázkitermelés mennyire domináns hazánkban: a szén felhasználása lassú mértékben csökken, a megújuló energiák felhasználása hasonlóképp lassan növekszik.

Végezetül az is látható, hogy a lezárások idején Magyarországon is jelentősen visszaesett áramfelhasználás trendje európai viszonylaton belül is hamar visszafordult: bár hozzánk hasonlóan több ország is volt, amelyben már tavaly év végén nőtt az áramfelhasználás, itthon nem is elhanyagolható mértékben történt meg mindez.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Nincs megállás, a hétvégén is folytatódik az esés a kriptopiacokon

Nincs megállás, a hétvégén is folytatódik az esés a kriptopiacokon

A kriptopiacot az elmúlt napokban hirtelen és látványos eladási hullám rázta meg, amely nemcsak a bitcoint és az ethereumot, hanem szinte a teljes piacot magával húzta. A háttérben egyszerre van jelen a szigorodó monetáris politikával kapcsolatos várakozások hatása, a kockázatkerülő befektetői hangulat és a likviditás elapadása, ami különösen érzékenyen érintette a spekulatív eszközök piacát. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×