Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Nyitókép: Pixabay.com

2020-ban először használt több megújuló energiát Európa, mint fosszilist

A fosszilis tüzelőanyagok a kontinens energiaigényének 37 százalékát enyhítették, míg a megújuló energiaforrások 38 százalékot elégítettek ki.

Megduplázódott 2015 óta a nap- és szélenergia felhasználása Európában: nagyrészt ennek köszönhető, hogy ilyen jó eredményt tud felmutatni a kontinens az Ember és Agora Energiewende felmérése szerint. Tavaly a villamosenergia-termelés ötödét tette ki a szél- és napenergia: ez az oka annak, hogy a szén alapú energia tavaly 20 százalékkal csökkent, így az Európában termelt villamosenergia mindössze 13 százalékát tette ki – írja a CNN.

"A szél- és napenergia használatának gyors növekedése okozza a szénalapú energia felhasználásának gyors visszaesését, és ez még csak a kezdet"

– nyilatkozott Dave Jones, a jelentés vezető szerzője.

"Európa egyre inkább a szélre és a napenergiára hagyatkozik annak érdekében, hogy 2030-ban ne csak a szénalapú energia felhasználásának vethessen véget, hanem a gáztermelést is lezárhassa, bezárhassa az atomerőműveket, ugyanakkor meg tudjon felelni az elektromos autók, hőpumpák és elektrolízis támasztotta nagyobb energiaigénynek."

A tavalyi évben a koronavírus-járvány miatt lezárások következtében világszerte visszaesett az áramfelhasználás, Európában mintegy 4 százalékkal. A koronavírus ugyanakkor nem hatott a megújuló energiaforrások térnyerését jelentő trendre, így tovább folytatódik a kontinens kibocsátáscsökkenése – az öt évvel ezelőttihez képest

29 százalékkal tisztább energiát használ Európa ma.

A történelmi eredményt azután hozták nyilvánosságra, hogy decemberben az uniós vezetők arról döntöttek: 2030-ra az üvegházhatású gázok kibocsátását 55 százalékkal csökkentik.

A felmérés magyar adatokat is tartalmaz: a fenti táblázatban a szél- és napenergiára való átállásban tett erőfeszítések láthatók országonként. Magyarország még 2020-as szinttel sem éri el teljes áramigénye tíz százalékának megújulókból történő fedezését, míg például Németország már annak harmadát, a szomszédos Románia pedig több, mint 15 százalékát termeli meg megújuló energiaforrásból.

A fenti táblázatból látható, hogy a gázkitermelés mennyire domináns hazánkban: a szén felhasználása lassú mértékben csökken, a megújuló energiák felhasználása hasonlóképp lassan növekszik.

Végezetül az is látható, hogy a lezárások idején Magyarországon is jelentősen visszaesett áramfelhasználás trendje európai viszonylaton belül is hamar visszafordult: bár hozzánk hasonlóan több ország is volt, amelyben már tavaly év végén nőtt az áramfelhasználás, itthon nem is elhanyagolható mértékben történt meg mindez.

Címlapról ajánljuk
Kiss László: lehet, hogy a naprendszerek keletkezéséről alkotott elméleteink dőlnek most meg

Kiss László: lehet, hogy a naprendszerek keletkezéséről alkotott elméleteink dőlnek most meg

Különc exobolygót fedezett fel a Cheops űrtávcső. A feldezés eredménye szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel, mivel a vörös törpecsillag legtávolabbi bolygója kőzetbolygó ott, ahol a jelenlegi elméletek szerint inkább gázóriásoknak kellene kialakulniuk – fogalmazott az InfoRádiónak nyilatkozva Kiss László csillagász, akadémikus, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

Orbán Viktor: a gazdasági káosz az ukránok fejében út az ellenzék választási sikeréhez

Ezen a hétvégén Békéscsabán rendeztek háborúellenes gyűlést a digitális polgári körök, a szokásos forgatókönyv szerint Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott, majd pedig kérdésekre válaszolt. Közölte, hogy kivédi a kormány az ukránok energiafegyver-támadását. Beszélt a békési földutak helyzetéről, az extraprofitadók rendszerének fontosságáról, valamint egy márciusi kínai-amerikai nagy megegyezés esélyéről is.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×