eur:
410.9
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay.com

2020-ban először használt több megújuló energiát Európa, mint fosszilist

A fosszilis tüzelőanyagok a kontinens energiaigényének 37 százalékát enyhítették, míg a megújuló energiaforrások 38 százalékot elégítettek ki.

Megduplázódott 2015 óta a nap- és szélenergia felhasználása Európában: nagyrészt ennek köszönhető, hogy ilyen jó eredményt tud felmutatni a kontinens az Ember és Agora Energiewende felmérése szerint. Tavaly a villamosenergia-termelés ötödét tette ki a szél- és napenergia: ez az oka annak, hogy a szén alapú energia tavaly 20 százalékkal csökkent, így az Európában termelt villamosenergia mindössze 13 százalékát tette ki – írja a CNN.

"A szél- és napenergia használatának gyors növekedése okozza a szénalapú energia felhasználásának gyors visszaesését, és ez még csak a kezdet"

– nyilatkozott Dave Jones, a jelentés vezető szerzője.

"Európa egyre inkább a szélre és a napenergiára hagyatkozik annak érdekében, hogy 2030-ban ne csak a szénalapú energia felhasználásának vethessen véget, hanem a gáztermelést is lezárhassa, bezárhassa az atomerőműveket, ugyanakkor meg tudjon felelni az elektromos autók, hőpumpák és elektrolízis támasztotta nagyobb energiaigénynek."

A tavalyi évben a koronavírus-járvány miatt lezárások következtében világszerte visszaesett az áramfelhasználás, Európában mintegy 4 százalékkal. A koronavírus ugyanakkor nem hatott a megújuló energiaforrások térnyerését jelentő trendre, így tovább folytatódik a kontinens kibocsátáscsökkenése – az öt évvel ezelőttihez képest

29 százalékkal tisztább energiát használ Európa ma.

A történelmi eredményt azután hozták nyilvánosságra, hogy decemberben az uniós vezetők arról döntöttek: 2030-ra az üvegházhatású gázok kibocsátását 55 százalékkal csökkentik.

A felmérés magyar adatokat is tartalmaz: a fenti táblázatban a szél- és napenergiára való átállásban tett erőfeszítések láthatók országonként. Magyarország még 2020-as szinttel sem éri el teljes áramigénye tíz százalékának megújulókból történő fedezését, míg például Németország már annak harmadát, a szomszédos Románia pedig több, mint 15 százalékát termeli meg megújuló energiaforrásból.

A fenti táblázatból látható, hogy a gázkitermelés mennyire domináns hazánkban: a szén felhasználása lassú mértékben csökken, a megújuló energiák felhasználása hasonlóképp lassan növekszik.

Végezetül az is látható, hogy a lezárások idején Magyarországon is jelentősen visszaesett áramfelhasználás trendje európai viszonylaton belül is hamar visszafordult: bár hozzánk hasonlóan több ország is volt, amelyben már tavaly év végén nőtt az áramfelhasználás, itthon nem is elhanyagolható mértékben történt meg mindez.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×