Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Elektromos autót töltenek fel egy OMV töltőállomáson a II. kerületi Szilágyi Erzsébet fasoron 2017. január 25-én.
Nyitókép: MTI Fotó: Mohai Balázs

Őrült tempóra kapcsoltak az alternatív hajtású autók

A tavalyi negyedik negyedévben már több mint a harmadára nőtt a részarányuk az EU-ban forgalomba helyezett új modellek között az ACEA, az európai autógyártók szakmai képviseleti szervezetének csütörtökön publikált jelentése alapján.

A tavalyi negyedik negyedévben közel minden hatodik, az Európai Unióban forgalomba helyezett új autók 16,5 százaléka elektormosított hajtáslánccal rendelkezett, elektromos árammal tölthető modell volt a beszerzésükre bevezetett állami támogatásoknak köszönhetően.

A hibrid-elektromos autók 15,1 százalékával és az egyéb alternatív hajtással rendelkező autók 2,4 százalékával együtt az alternatív hajtású autók az összes az Európai Unióban forgalomba helyezett autónak már a 34 százalékát adta a negyedik negyedévben,

közel egy milliót, 143,9 százalékkal többet mint 2019-ben.

A negyedik negyedévben Ciprus kivételével minden uniós tagállamban nőtt az alternatív hajtású autók forgalomba helyezése. A nagyobb piacok közül Németországban 236,6 százalékkal, Franciaországban 156,7 százalékkal, Olaszországban pedig 108,9 százalékkal.

Összességében a tavaly forgalomba helyezett autók 11,9 százaléka volt hibrid-elektromos (HEV) a 2019-es 5,7 százalék után. A külső forrásból elektromos árammal tölthető autók (ECV) részaránya 10,5 százalékra emelkedett az előző évi 3,1 százalékról. Az egyéb alternatív hajtású autók részaránya 2,1 százalék volt 2020-ban az előző évi 2,0 százalék után.

Az ECV és HEV autókból az első alkalommal helyeztek forgalomba egy milliónál többet tavaly.

A HEV autók forgalomba helyezése 59,4 százalékkal 1,183 millióra nőtt a 2019-es 742 ezerről. Az ECV autókból pedig 1,046 milliót, 169,7 százalékkal többet helyeztek forgalomba az előző évi 388 ezernél.

A negyedik negyedévben az ECV autók növekedése már 262,8 százalékos volt. Ezen belül a csak akkumulátorról üzemelő elektromos autók (battery electric vehicles, BEV) forgalomba helyezése 216,9 százalékkal, a hálózatról is tölthető, de belsőégésű motorral is rendelkező plug-in hibrid (PHEV) autóké pedig 331,0 százalékkal nőtt. Németországban a BEV autók forgalomba helyezése több mint ötszáz százalékkal ugrott meg a negyedik negyedévben.

Magyarországon a negyedik negyedévben 2531 ECV autót helyeztek forgalomba a 2019-es 896 után, HEV autót pedig 11,8 ezret 3 ezer után.

Az egész évben 6 ezer ECV autót a 2019-es 2,9 ezer után és 31,7 ezer HEV autót a tavalyelőtti 9,2 ezer után.

Az Európai Unióban csökkent a belsőégésű motoros autók részaránya tavaly: a forgalomba helyezett autók 28,0 százaléka volt dízelüzemű autó 2020-ban és 47,5 százaléka benzinüzemű, a 2019-es 31,6 és 57,8 százalékos arány után.

Az ACEA csütörtökön publikált jelentése itt olvasható.

Címlapról ajánljuk

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Gettóból is nőhetnek ki startupok? Ennyit számít az innovációban, hogy milyen a környék

Gettóból is nőhetnek ki startupok? Ennyit számít az innovációban, hogy milyen a környék

Luisa Gagliardi, a Bocconi Egyetem menedzsment és technológia tanszékének docense azt vizsgálja, hogyan alakítja a földrajz a gazdasági esélyeket – a startupok növekedésétől a városrészek átalakulásán át egészen a munkaerőpiaci egyenlőtlenségekig. Londoni adatokra épülő kutatásai szerint a startupok megjelenése nemcsak innovációt hozhat egy negyedbe, hanem a dzsentrifikáció felgyorsulásával és lakhatási feszültségekkel is együtt járhat, különösen ott, ahol sok a bérlő, és alacsonyabbról indulnak az árak. Közben a munkaszervezés is átrendeződik, a távmunka és a hibrid működés ma már alapelvárás a munkavállalók részéről, de kérdés, hogy ez közelebb visz-e a nők munkaerőpiaci felzárkózásához, vagy épp új formában konzerválja a különbségeket. A szakembert a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezett GeoInno2026 konferencián többek között arról kérdeztük, hogyan fonódik össze innováció és lakhatás, mit tehet egy kerület, hogy a befektetők számára vonzóbbá váljon, és hogy a távmunka hogyan eredményezhet karrierhátrányt és alacsonyabb keresetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×