Infostart.hu
eur:
354.97
usd:
304.99
bux:
132092.72
2026. május 27. szerda Hella
Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond az öt hazai céggel kötött kutatásfejlesztési támogatási megállapodás aláírása előtt a minisztériumban 2020. október 30-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Varga Mihály: az euró bevezetése nem oldja meg a problémákat

Nyolcvan százalék körüli államadósság-aránnyal, 9 százalék körüli hiánnyal zárhatta az ország a tavalyi évet, a védekezésre a GDP 8 százaléka ment. A bértámogatás bizonyos szektorokban meghosszabbítható lehet.

A kormány a járvány kitörése óta 1014 milliárd forintot költött járványügyi védekezésre, a gazdaság újraindítására pedig 3700 milliárd forintot. Ennek eredményeként 2020-ban 9 százalék körüli lehetett a GDP-arányos államháztartási hiány 6,4 százalékos GDP-visszaesés mellett. Az év végi adósságráta így a korábbi 65 százalék helyett 80 százalék körüli (visszatérés a 2010-es szintre) lehetett – mondta Varga Mihály az Indexnek adott interjúban.

A pénzügyminiszter hozzátette: bízik abban, hogy a járvány elmúltával a gazdaság gyorsan vissza tud állni arra a növekedési pályára, ahol volt, ezt a képességet mutatták a 2020 harmadik negyedéves számok.

Nyitott a kormány arra, hogy a turisztikai és vendéglátó szektornak megadott, 3 hónapra szóló, 50 százalékos bértámogatást további három hónappal meghosszabbítsa.

"Ezzel a lehetőséggel számolva június végéig biztosítjuk a támogatást az ágazat szereplőinek" – számolt be a lehetőségről Varga Mihály. Ez a lehetőség most elérhető a szálláskiadók, éttermek, vendéglátóhelyek mellett már az utazásszervezőknek és a turizmushoz kapcsolódó buszos vállalkozásoknak is. Magyarországon az elmúlt években a turizmus gazdaságon belüli aránya elérte a 13 százalékot, ezért is alapvető az újraindításhoz nélkülözhetetlen kapacitások megtartása – mondta a pénzügyminiszter.

Az euróbevezetés kérdése továbbra sincs a kormány asztalán.

A témával kapcsolatban a tárcavezető kifejtette, a versenyképességet nem lehet az eurótól várni. "Az elmúlt években kiderült, hogy önmagában az euróövezethez való csatlakozás nem oldja meg a versenyképességi és hatékonysági problémákat. Példa erre Szlovákia és Csehország. Az elmúlt években Csehország sokkal erőteljesebben növekedett, mint Szlovákia, alacsonyabb a cseh munkanélküliség, az ország versenyképesebb is, holott Szlovákiában euró van, a csehek pedig a saját koronájukkal fizetnek."

Kiemelte a gazdaságpolitika, így a monetáris politika cselekvési szabadságának felértékelődött jelentőségét: a járvány okozta válság alatt gyorsabban tudtak lépni ott, ahol önálló monetáris politika van.

Továbbra is szempontja a kormánynak, hogy a belső piacokról vegyen fel adósságot, valamint hogy a devizában fennálló adósság minél kisebb legyen. Utóbbi 2010-ben még 53 százaléka volt az akkori adósságállománynak, most 20 százalék alatt van, a fiskális politika továbbra is ezen a szinten szeretné tartani.

A kormány azonban időközben tartalékot képez,

idén 1,5 milliárd dollárnyi 2021-ben lejáró adósságot törlesztettek előre, alapvetően a hazai kötvénypiacokról. Mindemellett "az év végi, 2,5 milliárd eurós kötvénykibocsátással elértük, hogy 2023 elejéig az országnak nincs devizatörlesztési kérdése. Nem kell kimenni a devizapiacokra, ami 2021-ben lejár, arra pedig tartalékot képeztünk."

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Durva drágulások tapasztalhatók a BL-döntő miatt – Budapest felkészült

Durva drágulások tapasztalhatók a BL-döntő miatt – Budapest felkészült

Budapest teljesen felkészülve várja a szombati Bajnokok Ligája döntőt – közölte Szondi Vanda kormányszóvivő a keddi kormányülés utáni szerdai sajtótájékoztatón. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy az előző évek tapasztalatai alapján akár több tízmillió eurót is elkölthetnek a szurkolók egyetlen hétvégén a döntőnek otthont adó városban, ennek legnagyobb része azonban pár szektorban landol.

Autópályák, hulladék, kaszinók: felülvizsgálják a koncessziós szerződéseket

Az Országgyűlés szerdai ülésén Molnár Zoltán (Tisza) arra kérte frakciója nevében a kormányt, hogy haladéktalanul kezdje el a teljes körű koncessziós auditot. „A 30-35 évre titkosított, haveri kézbe játszott koncessziós szerződések azonnali felülvizsgálata nem bosszú, hanem nemzeti kötelesség” – fogalmazott. A legkirívóbb példák között a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését, az országos hulladékkoncessziót és a kaszinókat említette. Magyar Péter miniszterelnök válaszában meg is ígérte a teljes felülvizsgálatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Rejtett apróságok az áramszámlákon: mutatjuk, mit fizetünk valójában

Rejtett apróságok az áramszámlákon: mutatjuk, mit fizetünk valójában

Miért ennyi az annyi az áramszámlán? Sok vállalkozás számára ez nem egyszeri kérdés, hanem visszatérő tétel: a számlán megjelenő sorok és rövidítések mögött több szereplő, szabály és elszámolási logika áll. Milyen azonosítók, díjelemek és elszámolási módok jelennek meg a bizonylaton, és hogyan érdemes ezeket értelmezni? A magyarázatok alapját a hazai piaci gyakorlat és a kötelező tartalmi előírások adják, amelyek miatt több – első ránézésre nehezen értelmezhető – tétel is megjelenik a számlaképen. A kérdés különösen akkor éles, amikor kereskedőváltás, új szerződéskonstrukció, okosmérő vagy saját termelés (például naperőmű) kerül a rendszerbe. Az EnergyTalks új adásában végigmegyünk azon, hogy mit érdemes nézni, mit lehet ellenőrizni, és mi az, ami jellemzően nem a szolgáltató „egyedi döntése”, hanem szabályozott elem.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×