Vízválasztó lesz a következő évforduló a lakosságihitel-piacon. A koronavírus-járvány miatt március közepén elrendelt törlesztési moratórium ugyanis sokaknál lejár. A fizetési haladék januártól csak a gyermeket nevelők, a munkanélküliek, a közfoglalkoztatottak és a nyugdíjasok esetében lett meghosszabbítva 2021. június 30-ig. A jelenleg moratóriumban lévők jelentős részének tehát januártól meg kell kezdenie a törlesztést, ezért érdemes megtervezni már most a kiadásokat – derül ki az Ingatlan.com csoporthoz tartozó Money.hu összefoglalójából.

Százezrek, ezermilliárdok

A moratórium meghosszabbítása a Magyar Nemzeti Bank által publikált novemberi becslés szerint összesen 820-860 ezer szerződést és 1700-1800 milliárd forintos állományt érinthet. Ezzel szemben a március közepe óta tartó, jelenleg is érvényben lévő általános moratóriumban júniusban több mint 2,5 millió ügyfél összesen több mint 3800 milliárd forintot meghaladó hitelállománya szerepelt. Tehát milliós nagyságrendű azoknak a lakosságihitel-szerződéssel – többek között lakáshitellel vagy személyi kölcsönnel – rendelkezőknek a száma, akikre nem vonatkozik a moratóriumhosszabbítás, és meg kell kezdeniük a törlesztést.

Az egyik legfontosabb szabály azoknál, akik számára december végén véget ér a moratórium, hogy januártól

a havi törlesztés – a változó kamatozású lakáshitelek kivételével – nem lehet magasabb az eredeti, idén márciusig havonta fizetett összegnél.

A szabályozás értelmében ugyanis a moratórium haladékot jelent, vagyis a március közepe óta felhalmozott tartozás kifizetése miatt

meghosszabbodik a futamidő.

„Hogy pontosan mennyivel, az a hitel eredeti összegétől, a jelenlegi tartozás mértékétől, és a futamidőtől függ, tehát nagyon sokféle verzió lehetséges” – mondta Németh-Simkó Judit, a Money.hu kommunikációs vezetője.

Hónapok és törlesztések

A lakáshitelek, személyi kölcsönök többségénél maximum 14 hónappal tolódik ki az eredeti futamidő egy korábbi jegybanki becslés alapján. Ebből 9 hónapot jelent az idei moratórium – ha az érintett hiteles végig kihasználta a lehetőséget –, a fennmaradó 5 hónapra pedig a törlesztés felfüggesztése alatt felhalmozódott kamatok visszafizetése jut.

Németh-Simkó Judit hozzáfűzte: „Fontos azonban, hogy a megfelelő anyagi helyzettel rendelkező adósok dönthetnek úgy is, hogy a bankjukkal egyeztetnek és az eredeti futamidőnek megfelelően fizetnek, ebben az esetben pedig növekedhet a havi törlesztőrészlet az eredetihez képest.”

A januári határidő azért is fontos, mert akikre vonatkozik a hosszabbítás, azoknak addig egyeztetniük kell arról a bankjukkal,

hogy szeretnének-e maradni a moratóriumban. A lakossági ügyfelekkel ugyanis a szerződésben meghatározott módon, de elsősorban elektronikusan egyeztet majd a bank arról, hogy a moratórium meghosszabbításának a hatálya alá tartoznak-e. A bankok nem feltétlenül rendelkeznek minden olyan információval ügyfeleikről, amelyek alapján eldönthetik, hogy valaki a kedvezményezett csoportokba tartozik-e vagy sem. Akikre pedig nem vonatkozik a hosszabbítás, azok – ha nincs anyagi gondjuk – megkezdhetik újra a törlesztést.

Ugyanakkor lényeges további szabály, hogy

januártól hitelfelmondási tilalom lesz érvényben.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a moratóriumhosszabbításban nem érintett lakossági hitelszerződéseket a bankok 2021 közepéig nem mondhatják fel. Ez azoknak jelenthet segítséget, akik a koronavírus-járvány miatt nehéz anyagi helyzetbe kerültek és januártól nem biztos, hogy fizetni tudják a törlesztést. Nekik egyeztetniük kell a bankjukkal arról, hogy miként alakítsák át az eredeti szerződést.