Ötödik alkalommal a 0,6 százalékos alapkamatnál 15 bázisponttal magasabb kamattal hirdette meg egyhetes betéti tenderét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön. A váratlan szeptemberi inflációs fordulat, az áremelkedés jelentős fékeződése alapján az elemzők ezt várták az MNB-től.

A bankok a tenderen 1991,4 milliárd forintnyi betétre tettek ajánlatot, ezt a jegybank teljes egészében elfogadta. A múlt héten ugyanígy járt el az MNB, akkor 1792,2 milliárd forintot fogadtak be a konstrukcióba.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke egy korábbi nyilatkozatában megerősítette, hogy a magyar jegybank az egyhetes betéti kamattal igyekszik ellensúlyozni a nemzetközi kockázatkerülést, amely feltörekvő piacok eszközeit, köztük a forintot is sújtja, és a legnagyobb kockázati tényező az inflációs kilátások szempontjából.

Az MNB a legutóbbi, október 20-i kamatdöntésről kiadott közleményében megerősítette, hogy ameddig az inflációs kockázatok indokolják, addig a jegybank az alapkamat és az egyhetes betéti eszköz kamata között különbséget tart fenn.

A piacot és az elemzőket meglepte, amikor szeptember 24-én a 0,6 százalékos alapkamattal szemben magasabb kamatot ajánlott a jegybank a betéti tenderen,

mivel akkor először fordult elő, hogy az április óta irányadó eszköz elszakadt a monetáris tanács által meghatározott alapkamattól.

A piac a lépést burkolt kamatemelésként értékelte.

Az elemzők úgy értelmezték, hogy a jegybanki szakértők szerint a forint további gyengülése már az infláció élénkülésével fenyeget. Azóta kiemelten figyelik, hogy a mínusz 0,05 és a plusz 1,85 százalékos kamatfolyosón belül hetente hogy dönt az MNB.

Az egyhetes betéti eszközt rugalmasan alakítja az MNB a csütörtökönként tartott tendereken.