Többféle hosszú távú negatív hatása is lehet a főváros gazdasági szerkezetére, ha a főpolgármester kezdeményezése megvalósul, és emelt iparűzési adót kell fizetniük az ötmilliárdos adóalapot elérő cégeknek - erről Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke beszélt a Világgazdaságnak.

Elmondta: azért tartják problémásnak ezt az adót, mert

válogatás nélkül büntet.

A méret alapján kivetett ipa plusz nem tudja kezelni az iparágak közötti eltéréseket, ezért nem is szabad alkalmazni a BKIK szerint. Attól tartanak, hogy ha ez mégis bekövetkezik, az extra teher alá eső vállalatok egy része felszámolhatja a tevékenységét Budapesten - írta a lap hétfőn.

Az extra teher alá eső fővárosi cégek egy része külföldi kézben van, amelyek nemzetközi költség-haszon optimalizáció alapján működnek, és a plusz félszázalékos adó miatt egyes ilyen vállalkozások - például az élőmunkaerő-igényes call centerek - vidékre vagy akár külföldre telepíthetik a teljes tevékenységüket - mondta a kamarai elnök. Megjegyezte, hogy a belföldi piacra termelő és szolgáltató vállalkozások esetében is érvényesülhet ez a forgatókönyv.

"A budapesti piacból élő vállalkozások pedig éppen csődközelben vannak a kereslethiány miatt, számukra akár a kegyelemdöfés is lehet az ipa plusz" - tette hozzá.

Nagy Elek arról is beszélt: fontos kérdés, milyen jogszabályi alapon nyugszik a konstrukció, és a BKIK-nál egyelőre nem látnak ilyet, ugyanis az iparűzési adó kivetésének szabályait a helyi adókról szóló törvény szabályozza, ami 2 százalékban maximálja az adóterhet.