Tállai András a Világgazdaságnak azt nyilatkozta: jövőre még többen választhatják az egészségvédelmi szempontból is biztonságosabb fizetési módot, hiszen azon a több mint 210 ezer helyen, ahol van online pénztárgép, 2021. január 1-jétől az elektronikus fizetés mindenkinek lehetővé válik.
Tállai András ismertette: a járványnak betudható 4,1 százalékos második negyedévi kiskereskedelmi visszaesés ellenére a bankkártyás vásárlások értéke március és június között 12 százalékkal múlta felül a 2019-es hasonló adatokat. Egyidejűleg a második negyedévben 23,2 százalékkal esett vissza a bankkártyás készpénzfelvételek száma.
Közölte: az elektronikus fizetés iránti növekvő igényt is felismerve döntött úgy a kormány, hogy jövő januártól minden olyan kereskedőnek és szolgáltatónak biztosítania kell valamilyen elektronikus fizetési lehetőséget, aki egyébként online pénztárgép üzemeltetésére kötelezett.
A szaktárca igyekszik segíteni azt a 40-60 ezer kereskedőt, akinek a következő negyedévben meg kell felelnie a jogszabályi követelménynek:
egyeztetést kezdenek a kamarák és a kereskedelmi szövetségek képviselőivel arról, hogy az érintettek megfelelő információkat kapjanak a szabályozásról és a lehetőségekről.
Tállai András jelezte: a jogszabály az elektronikus fizetésről szól, a kereskedőknek nem feltétlenül a bankkártyás elfogadásban kell gondolkodniuk. A kisebb kereskedőknél például már megoldható, hogy egy applikáció segítségével a vállalkozó mobiltelefonja váljon bankkártya-elfogadó készülékké.
Az elektronikus fizetés megteremtésének, fenntartásának költségei ma már kisebbek, mint a készpénzhasználaté. Tállai András idézte a Magyar Nemzeti Bank adatait, amely szerint ma már a kisebb, havi 300 ezer forintos bankkártyás forgalmat lebonyolító kereskedők számára is elérhető a piaci versenyben az 1-1,5 százalékos költségszint.
A gazdasági kimutatások ennél magasabbra teszik a készpénzkezelés költségeit: a pénz átszámolására, őrzésére számított időt és költséget jellemzően nem kalkulálják be a vállalkozók - jegyezte meg Tállai András.
A Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint ráadásul az elektronikus fizetés költségeinél jobban nő a forgalom azokon a helyeken, ahol mód nyílik például bankkártyahasználatra. A kártyás költések esetében az átlagos vásárlási érték 16 százalékot meghaladó mértékben nőtt a második negyedévben. Ez Tállai András szerint azt is igazolja, hogy helyes volt az a kormányzati döntés, amellyel a korábbi 5 ezer forintról 15 ezer forintra emelték a PIN-kód megadása nélkül lebonyolítható tranzakciók értékét.
