Valamikor az 1950-es években török régészek egy kilencezer éves település nyomaira bukkantak Törökország közepén. Kr. e. 7000-ben a Föld népessége becslések szerint mindössze tízmillió főből állt, így Çatalhöyük a maga ötezres lélekszámával és 12 hektáros alapterületével óriás településnek számított. Mai fogalomrendszerünkben metropolisznak is hívhatnánk.

A feltárás végére meglepő és különleges kép tárult a kutatók szeme elé. Mintegy ezer kis házikót fedeztek fel, amelyek közvetlenül egymás mellé épültek utak és utcák nélkül. A település lakói – átlagosan ötfős családokba rendeződve – a kicsiny otthonok lapos tetején közlekedtek, onnan nyíltak a bejáratok is.

Aztán eltelt néhány száz vagy ezer év, és az emberek rájöttek, praktikusabb és szerencsésebb, ha városainkat, falvainkat utcák és utak szelik át. Könnyebb és egyszerűbb így a közlekedés, a szállítás, a vagyonvédelem.

Az innováció – képletesen és szó szerint is – utat tört magának, meghódította a világot.

Ma már nem igazán létezhet emberi település utak és utcák nélkül, bárhová is tekintünk a térképen New Yorktól Tokióig, Stockholmtól Johannesburgig.

Számos ilyen és ehhez hasonló „világmegváltó” innováció viszi előre az emberiséget. Az értékteremtő újítások mindannyiunk javára válnak, és beépülnek az emberi társadalom mindennapjaiba – függetlenül kulturális, vallási vagy etnikai szempontoktól. Az innováció egyetemes értékeket teremt.

Az, hogy mi számít valóban értéknek, ráadásul egyetemes értéknek, nyilvánvalóan bonyolult és összetett kérdés, amelynek erkölcsi, társadalom-filozófiai, gazdaság-etikai vonatkozásai egyaránt vannak. Annyit azonban nagy kockázat nélkül e sorok közt is megállapíthatunk, hogy az mindenképpen érték, amelynek társadalmi hasznossága van, amelynek köszönhetően emelkedik a jóllét. Ilyen többek közt az út, a védőoltás, a kerék, az antibiotikum, a televízió, a légiközlekedés, a számítógép, a telefon stb. Evolúciós parancsként dolgozik bennünk a szándék, hogy a világot jobbá tegyük, élhetőbbé, szebbé, kényelmesebbé, hatékonyabbá, észszerűbbé, kedvesebbé, szerethetőbbé. Ősi ösztön hajt előre mindannyiunkat, hogy legyen mindig jobb.

Sokszor mondjuk, felgyorsult világban élünk. Felteszem, ezt minden korábbi generáció elmondhatta a maga korában. A világ fejlődését és annak sebességét a megfigyelő szubjektív nézőpontja mellett objektív mérőszámok is meghatározzák. A gőzgépnek mintegy száz évre volt szüksége, hogy meghódítsa a földet, a villamosáramnak már csak hatvanra, az internetnek húszra, az okostelefonnak pedig mindössze tíz évre. És most

itt kopogtat az ajtónkon számos korszakalkotó újdonság: a mesterséges intelligencia és az 5G, avagy a legújabb generációs mobiltechnológia.

A technológiai innovációknak, a digitalizációnak köszönhetően a változások üteme tovább gyorsul az előttünk álló évtizedben. A mesterséges intelligencia mérhetetlen adatéhségét csak az 5G technológia képes kielégíteni. Együtt forgatják fel az előttünk álló éveket, életünk egyetlen területét sem hagyják érintetlenül. Megjelennek a közlekedésben, az egészségügyben, az agráriumban, az ipari gyártásban, a szórakoztatóiparban. Szinte észrevétlenül törnek utat maguknak, majd válnak hétköznapivá, életünk természetes részévé.

Ha a világtérkép fölé hajolunk, azt is látjuk, hogy a globális verseny egyre intenzívebb. A jelenség, amelyet globalizációnak hívunk, többek közt a technológiai fejlődésnek, a digitalizációnak is köszönhető, mely lebontotta a határokat, megváltoztatta a tér-idő korábban ismert struktúráit. Az internet és a mobiltelefon házasságából született az okostelefon, amelynek köszönhetően zsebünkben a világ. Az elmúlt néhány száz évet tekintve aligha találunk ehhez fogható forradalmi újítást, amely ennyit tett volna a társadalmi esélyegyenlőségért, a lemaradók felzárkóztatásáért.

Az átalakulásnak azonban van egy másik dimenziója is. A digitalizáció régi, megszokott struktúrákat bont le, és újakat épít fel. Ilyen jelenség, hogy mára mindössze egyetlen piac maradt, a globális piac. A sarki közértesnek már nemcsak a szomszéd szatócsbolttal kell versenyeznie, hanem globális szereplőkkel is.

A digitalizáció nem csupán előidézője ennek a folyamatnak, hanem záloga is egyben.

Csak úgy maradhatunk versenyben, ha életünk minden területén szolgálatba állítjuk a digitális megoldásokat, felkészítjük magunkat, vállalkozásunkat, régiónkat erre a korszakra.

Ebbe a digitalizációs térbe robban be egy új házaspár, az 5G és a mesterséges intelligencia. Képességeiknek köszönhetően kéz a kézben változtatják meg életünket. Az 5G korszakban már nem csupán mobilkészülékeink, hanem minden, de tényleg minden hálózatba köthető, és az érzékelők milliárdjainak segítségével mindenről adat gyűjthető. Ezt az irdatlan mennységű adatot pedig a mesterséges intelligencia dolgozza fel valós időben és hoz majd azonnali döntéseket például a közlekedésben vagy a mezőgazdaságban. Az elméletet két konkrét példán keresztül szeretném érthetővé tenni.

Az 5G segítségével hálózatba kötjük majd a közlekedésben résztvevő összes szereplőt, az autókat, a gyalogosokat, a kerékpárosokat, a tehergépjárműveket, a villamosokat, a tereptárgyakat. A begyűjtött adatok alapján ismert lesz minden egyes szereplő pillanatnyi helyzete, sebessége, mozgási iránya. A mesterséges intelligenciának köszönhetően ezekből azt is tudni fogjuk, hogy a következő pillanatban hol lesznek ezek a szereplők. Könnyen belátható, hogy az így megvalósuló intelligens közlekedésben elkerülhetők lesznek a balesetek és számottevően mérsékelhetők a közlekedési dugók. Ennek eredményeképpen pedig a károsanyag-kibocsátás is töredékére csökken. Az 5G ezáltal jelentősen hozzájárul a fenntartható fejlődéshez, a zöld gazdaság és egy egészségesebb környezet megteremtéséhez.

A másik példát az agráriumból hozom, ahol a precíziós gazdálkodás megjelenésével a termelők már ma is arra törekednek, hogy minél pontosabban és megbízhatóbban műveljék termőföldjeiket. Az 5G ezt emeli egy következő szintre, ahol hálózatba kötjük majd az összes termelésben résztvevő munkagépet és eszközt, legyen szó traktorról, drónról, öntözőrendszerről, vagy szenzorok millióiról. A termőterület fölé emelkedő drónok nagyfelbontású kameráinak és a mesterséges intelligencia képdiagnosztikai képességeinek köszönhetően valós időben akár négyzetcentiméternyi pontossággal valósítható meg a célzott tápanyag-utánpótlás, öntözés, permetezés vagy gyomirtás. Ennek eredménye környezetünk kíméletesebb terhelése, végeredményben pedig az egészségesebb élelmiszer és az élhetőbb környezet lesz.

Nincs fény árnyék nélkül, tartja a mondás. A pozitív jövőkép mellett morális kérdések is feszítik a gondolkodó embert.

Ezért a felelősségünk óriási, mire és hogyan használjuk a technológia, így az 5G adta lehetőségeket.

Egy éles kés áldás a konyhában, de átok, ha rossz kezekbe kerül, sőt magunkat is megvághatjuk vele, ha nem vigyázunk eléggé. Ahogy a digitalizáció, úgy az 5G is csupán eszköz a kezünkben. Élhetünk és visszaélhetünk vele. Meggyőződésem, hogy körültekintő és felelősségteljes használattal az 5G valódi értékeket teremt, mellyel jobbá, élhetőbbé és szerethetőbbé válhat a világ.

A cikk szerzője Mácz Ákos, az 5G Koalíció szakmai vezetője.