Magyarország esetében javasolt a legnagyobb arányban pénzügyi büntetést az Unió Csalás Elleni Hivatala az elmúlt négy évben - derült ki az OLAF friss éves jelentésének brüsszeli publikálása nyomán.
Az OLAF-jelentés Magyarországgal összefüggésben egyebek mellett arról tájékoztatott, hogy 2019-ben öt vizsgálat zárult le, ebből kettő esetében további lépéseket javasoltak.
Az MTI összefoglalója szerint a 2015 és 2019 közötti időszakban feltárt és kivizsgált eseteket összefoglaló értékelés a csalás fő területei között
- a közbeszerzés terén tapasztalt összejátszást és manipulációt,
- a felderítést nehezítő, határokon átnyúló konstrukciókat,
- az EU-n kívüli országokban folytatott, valamint a kutatás-finanszírozást érintő csaláskísérleteket, illetve
- a határokon átnyúló hálózatok segítségével elkövetett csempészetet és a hamisítást emelte ki.
EU-s felzárkóztatási és agrártámogatások 3,93%-át tette ki az a pénzügyi büntetés, amekkorát az OLAF javasolt kiszabni a 43 vizsgált eset alapján.
Ez több, mint tízszerese a 0,34%-os uniós átlagnak és toronymagasan a legmagasabb aránynak számít az összes tagállam között
– mutat rá összefoglalójában az Euronews.
A portál megjegyzi, hogy már az elmúlt két évben is leginkább Magyarországot marasztalták el emiatt, vagyis nem csökkent a problémásnak talált kifizetések aránya. 2018-as jelentésben például 3,84%-os volt ez az arány 54 vizsgált eset alapján a 2014-2018-as időszakra.
A szankciókról az Európai Bizottság Regionális ügyekért felelős főigazgatóságán döntenek, de többnyire nem élnek a teljes forrásvisszafizetés lehetőségével, azt döntően az egyes országon belüli projektek közötti átcsoportosítással vagy egy alkuval meg lehetett úszni. Utóbbira is volt példa Magyarország esetében: egy évekig tartó egyezkedés végére tavaly nyáron került pont, ami végül a Portfolio számításai szerint mintegy 400-420 milliárd forintnyi pénzügyi büntetés bevállalását jelentette a magyar kormány részéről.
Ha a pénzügyi korrekcióval sújtott visszásságok arányában nem is, legalább a megindított vizsgálatok számának lefaragásában sikerült előrelépnie Magyarországnak. Mint írtuk, tavaly már csak öt ilyen ügy zárult le, közülük kettő esetében javasolt lépéseket az OLAF. Ezzel szemben 2018-ban
még 9 vizsgálattal mi vezettük ezt a szégyenlistát.
Most viszont Magyarország a hatodik helyen szerepel a listán, amelyet Románia vezet 11 üggyel, amelyből 9 zárult ajánlással a hatóságok számára. Olaszország (9 vizsgálat – 7 ajánlás), Görögország (7 vizsgálat – 2 ajánlás), Lengyelország (7 vizsgálat – 4 ajánlás) és Bulgária (7 vizsgálat – 5 ajánlás) is megelőzi Magyarországot.
Azt azonban az OLAF eljárásrendje miatt nem lehet tudni, hogy tavaly melyik öt ügyet találták közelebbi vizsgálódásra érdemesnek, és az ajánlásokat is csak az érintett tagállamok hozhatják nyilvánosságra.
A 2015-2019-es időszakban az OLAF által 18 esetben a magyar ügyészség felé megfogalmazott javaslatból 15 esetben lépett az ügyészség: 8 ügyben nem talált semmi gyanúsat, ezért ejtette az ügyet, másik 7 ügyben viszont vádat emelt. A 47%-os vádemelési arány kissé jobb, mint a 39%-os uniós átlag, illetve az egy évvel ezelőtti 45%-os magyar aránynál is jobb kicsit - idézte a jelentést a Portfolio.
A portál felfigyelt arra a részre is, amely szerint az OLAF úgy véli, a valóságosnál jóval kisebb importot jelent le sok cég a NAV felé (ezek szerint az ellenőrzések sok esetet nem szúrnak ki), így sok áfát és vámot megspórolnak a cégek, így a NAV sok pénzt nem is tud továbbutalni a közös uniós büdzsébe. A táblázat szerint míg a legtöbb tagállamban a közös uniós büdzsébe befizetett vám- és áfa-bevételek fél-egy százalékát teszik ki a szabálytalan és csalásgyanús esetek, addig Magyarország esetén 24,5% ez az arány, ami tehát nagyon kiugró. Csak a szlovákok 51,9%-os aránya (jóval) magasabb ennél, és a görögök 19,4%-a közelíti meg ezt.