eur:
411.23
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

IT-biztonság: a koronavírus védtelenné tette a számítógépeket is

Uniós versenytársaikhoz képest sokkal kevesebb figyelmet fordítanak az adatvédelemre a hazai kis- és középvállalkozások, pedig a kibertámadások sokmilliós károkat is okozhatnak, vagy akár csődbe is vihetik az elővigyázatlan cégeket.

Az adatvédelem területén jelentős hátrányban vannak a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) az uniós versenytársaikkal szemben – hívta fel a figyelmet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Modern Vállalkozások Programjának vezető infokommunikációs tanácsadója egy, az informatikai biztonságról szóló online konferencia előtt az InfoRádióban.

Koleszár Péter arról is beszélt, hogy

csupán minden tizedik magyar vállalkozás rendelkezik informatikai biztonsági szabályozással,

de egy kétszáz fős mintán végzett felmérés alapján arra is fény derült, hogy a kis- és közepes vállalkozásoknak mindössze az 5 százaléka rendelkezik például kiléptetési protokollal, vagyis csak minden huszadik cégnél szabályozott, hogy milyen adatokat, jelszavakat és felhasználói hozzáféréséket kell azonnal visszavonni a távozó munkatárstól – emelte ki a tanácsadó. Ezek olyan kockázatok, amelyeket ki tudnának védeni a cégek.

Koleszár Péter a járványidőszakra kitérve megjegyezte, elsősorban az elején

számos kis- és középvállalkozás úgy rendelte el az otthoni munkavégezést, hogy a kockázatát nem becsülte fel,

ezért jó néhány olyan incidens is történt, amely révén nem kívánt módon adatok kerültek ki, jobb esetben olyan helyre, amely nem hátráltatta a vállalkozás működését, rossz esetben viszont konkurensekhez is.

Az infokommunikációs tanácsadó szerint téves az a hazai vállalkozási szemlélet, hogy akkor vannak biztonságban az adataik, ha egy olyan számítógépen vannak tárolva, amely ott van az irodában, az ügyvezető lába mellett. Ezzel szemben érdemes lehet olyan megoldásokat alkalmazni, amelyek a felhőben tárolják az adatokat, miután

a központi szervereket a szakemberek rendszeresen frissítik, bezárva azokat a biztonsági kiskapukat, amelyek időről időre keletkeznek

– fogalmazott Koleszár Péter, aki szerint a legfontosabb, hogy legyünk nyitottak, tartsunk lépést a technológiával és próbáljuk megismerni a lehetőségeket, elfogadva a szakemberek és tanácsadók véleményét.

„Egy kkv esetében

az adatok teljes elveszítése akár a vállalat gazdasági csődjét, tönkremenését is okozhatja”

– ezt már az Informatika a Társadalomért Egyesület szakértője mondta az InfoRádiónak. Erdei Csaba hozzátette, egyre elterjedtebb a kiberbűnözés, amely manapság már annyi kárt okoz, mint a prostitúció vagy a fegyver- és kábítószer-kereskedelem. Szerinte jól kiépített és karbantartott informatikai rendszerekkel

elkerülhetők, de legalább csökkenthetők a kibertámadások által okozott károk.

Például ha egy szervezet időről időre menti az adatait, akár egy háttértároló-rendszeren, külön offline mentéssel is rendelkezik, ahhoz nem fog hozzáférni egy zsarolóvírus – magyarázta. Így a kivizsgálást, illetve a „kitakarítást” követően a mentésből egyszerűen vissza tudja állítani az adatait, ezáltal a kár csak a kiesett idő és a helyreállítás költsége, de az adatai megmaradnak – ismételte meg.

Egy friss felmérés szerint az év első felében harmadával nőttek a kibertámadások, ugyanis a kiberbűnözők kihasználják az emberek koronavírussal kapcsolatos félelmeit és aggodalmait.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×