19 °C
A hirtelen jött válságokban a foglalkoztatók úgy igazodnak a megváltozott helyzethez, hogy nem küldik el a munkavállalóikat, hanem megpróbálnak nem felvenni az üres álláshelyekre, és megszakítják azokat a kapcsolatokat, amelyek diákszövetkezeten, munkaerő-kölcsönzőn keresztül segítették a munkáját. Ezek mind atipikus jogviszonyok, amelyek jellemzően a fiatalokat érintik, és ilyen válságban mindig a fiatalok találkoznak legerősebben a munkaerőpiac visszaesésével – mondta az InfoRádióban Balás Gábor, a HÉTFA Kutatóintézet igazgatója.
Magyarország alacsony munkanélküliségi szintről kezdte a válságot, ellentétben például Dél-Európával , ahol még mindig a 2008-as válság nyomait viseli a fiatalok munkaerőpiaca, ennek ellenére itthon is legnagyobb arányban a fiatalok munkaerő-piaci esélyeit rontotta a koronavírus-járvány.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálata adatai szerint a fiatalokat nagyobb számban foglalkoztató ágazatokban jelentősebb visszaesés volt az elmúlt három hónapban a munkaerőpiacon. Az összes foglalkoztatott hat százalékát adják a fiatalok, de nyolc százalékuk dolgozik a szálláshely-szolgáltatásban, ahol a legjelentősebb, 36 százalékos visszaesés volt, és 17 százalékuk van a kereskedelemben, ahol 9 százalékos volt a csökkenés – ismertette az adatokat a kutató.
A válság idején a munkaerőpiacra lépő generációt ráadásul nemcsak a bevételkiesés sújtja, hanem akár tíz évvel később is érzékelteti hatását a kedvezőtlen indulás,
ezt amerikai kutatások mutatták ki a 2008-as válság után. Az akkor kezdő generáció alacsonyabb fizetéssel és lényegesen rosszabb foglalkoztatási rátával bír, mint az utána következők.
"A pályakezdő, ha folyamatosan negatív reakciókat kap, akkor elbizonytalanodik a saját képességeiben, elfogad olyan ajánlatokat is, amelyek lényegesebb kevesebb jövedelmet biztosítanak, és ha ezt elfogadja, akkor nagyon mélyről indul, beleragad ebbe a jövedelmi pozícióba" – mondta Balás Gábor, és hozzátette, emiatt van szükség a kialakult helyzet kezelésére, az úgynevezett karanténgenerációnak komplex segítő programokat kell indítani.
"A legfontosabb, hogy ne kezdjék ezek a fiatalok munkanélküliként, pláne tartós munkanélküliként életpályájukat a piacon, ne legyen belőlük egy saját magában nem bízó generáció" – mondta a HÉTFA Kutatóintézet igazgatója.
