eur:
411.2
usd:
392.55
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Dolgozó a Thyssenkrupp német autóipari alkatrész- és alapanyag-beszállító cég jászfényszarui gyárában az avatás napján, 2018. március 2-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

ITM: érződik már a fordulat, de nincs ok még a lazításra

Eredményes volt a Gazdaságvédelmi Akcióterv első két fázisa, sikerült a koronavírus-járvány által veszélybe sodort munkahelyeket megmenteni és a megszűnők helyére újakat teremteni, de még nem dőlhetünk hátra – közölte György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára az akcióterv végrehajtásának előrehaladását ismertetve.

Részben a Gazdaságvédelmi Akcióterv intézkedéseinek köszönhetően a foglalkoztatási adatok az elmúlt héten továbbra is kedvezően alakultak.

Negyedik hete folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma és bővül a foglalkoztatás.

Míg a Központi Statisztikai Hivatal statisztikái szerint a foglalkoztatottak száma a válság mélypontján, áprilisban 130 ezer fővel maradt alatta a februári értéknek, a június végi adatok alapján már csak 30 ezerrel. Sőt a júniusi foglalkoztatási szint 12 ezerrel meg is haladja a januári szintet. Foglalkoztatási helyzetünk akkor érthető meg igazán, ha távlatosan gondolkodunk: 2020 júniusában 4 millió 470 ezren dolgoztak, 742 ezerrel többen, mint 10 éve, 2010-ben – kzölte az ITM államaitkára.

A munkahelyvédelmi bértámogatás eddig közel 14 ezer vállalkozás esetén járult hozzá a munkavállalók megtartásához: eddig közel

200 ezer munkavállaló után mintegy 33 milliárd forint értékben igényelték a támogatást a vállalkozások.

Ezt egészíti ki a kutatás-fejlesztési munkakörben dolgozók után igényelt, az egész világon egyedülálló támogatási forma, amelyet közel ezer vállalkozás igényelt több mint 18 ezer fő után, nagyjából 14 milliárd forint értékben. A régiek megtartása mellett az új munkahelyek létrehozását közvetlenül a 24 ezer vállalkozás által igényelt munkahelyteremtő bértámogatás szolgálja. A konstrukció eddig több mint 33 ezer munkahely létrejöttéhez járult hozzá, közel 39 milliárd forint költségvetési támogatással.

A közvetlen támogatás mellett az intézkedések jelentős része inkább közvetett módon, a beruházások támogatásán keresztül járul hozzá a munkahelyteremtéshez. A különféle beruházás-támogatási programokkal a kormány eddig több mint 500 milliárd forinttal támogatta a hazai vállalkozásokat. Ezáltal közel 900 milliárd forint értékű új fejlesztés tud megvalósulni a közeljövőben. A beruházások hozzájárulnak a termelékenység növekedéséhez, a magasabb hozzáadott érték előállításához, valamint a környezetbarát megoldások és a zöldgazdaság erősödéséhez Magyarországon. Ezen túlmenően az államilag támogatott kedvezményes hitelkonstrukciókra mostanáig 486 milliárd forintnyi hiteligénylés érkezett és ebből a kereskedelmi bankok által már leszerződött hitelügyeletek mértéke 209 milliárd forint – tájékoztatott György László.

Az államtitkár kiemelte,

fontos, hogy a meglévő intézkedések ellenére ne dőljünk hátra.

Ezért a kormány jelenleg is olyan intézkedéseken dolgozik, amelyek kifejezetten a bajbajutott cégek számára jelenthetnek megoldást, de csakis abban az esetben, ha az érintett vállalkozások is kiveszik részüket a válságkezelésből.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×