eur:
408.04
usd:
375.16
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Az Európai Központi Bank frankfurti székháza a Majna partján a koronavírus-járvány idején, 2020. május 1-jén.
Nyitókép: MTI/AP/Michael Probst

Magas István: Nem olyan borús a kép, mint ahogyan az Európai Központi Bank látja

Elhúzódó és mély válsággal számol a koronavírus-járvány miatt az Európai Központi Bank nemrég közzétett jelentése, amely még azt a lehetőséget is felveti, hogy a krízis hatására néhány adósságcsapdába került ország kiesik az eurózónából. Magas István, a Corvinus Egyetem professzora nem tart az eurózóna zsugorodásától, szerinte a most számos nehézséggel küzdő Olaszország helyzete is egészen más, mint korábban Görögországé volt.

Bekövetkezhet a forgatókönyv, de egy olyan intézménynek, mint az Európai Központi Bank, hivatalból kötelező óvatosnak és konzervatívnak lennie – fogalmazott az InfoRádiónak Magas István egyetemi professzor. Vagyis az EKB stabilitási jelentése egyfajta figyelmeztetés arra, hogy a koronavírus-járvány nyomán számtalan ország került fiskálisan is rosszabb helyzetbe, a gazdaságok zsugorodása miatt pedig nem képesek a korábbiakhoz hasonló mértékű adót beszedni. Ehhez párosul a még nem hivatalos, az Európai Bizottság kezei között 500 milliárd euróról 750 milliárdra felduzzadt mentőcsomag, ami tovább növeli az adósságállomány esetleges központosításának veszélyét, illetve bizonyos bankoknál ennek megjelenését.

Emiatt szerinte elfordulhat, hogy egy-egy helyen feszültség alakul majd ki, és egy stresszteszt, vagy egy hirtelen roham alkalmával nem fognak tudni ellenállni – tette hozzá a szakember, aki szerint az erre irányuló EKB-felhívás nem különbözik a korábbi gondolkodástól, pusztán fokozott figyelmet kér a mostani körülmények miatt a pénzpiacoktól.

A hagyományosan problémás országok között Magas István szerint elsőként Olaszország említhető, amelynek a hitelállománya GDP-arányosan nagyon nagy, ráadásul ennek koncentrációja sem túl kedvező, miután kevés banknál oszlanak meg a kötvények. Ennek ellenére

egy ekkora ország kiszorulása az eurózónából nem igazán elképzelhető

– véli a Corvinus Egyetem professzora.

„Ez rettentő megrázkódtatás lenne.” Az a veszély, amely például korábban Görögország esetében fennállt, ténylegesen nagyobb volt, de miután az lényegesen kisebb ország, lehetett kezelni. Ezért vélhetően mindenki mindent meg fog tenni azért, hogy ne érje el az Európai Uniót, azon belül is az eurózónát egy olyan csapás, hogy Olaszország kiesik, főleg akkor, amikor egy nettó befizető, az Egyesült Királyság elhagyja a társulást.

Továbbra is sérülékeny Spanyolország,

miközben ez az állapot a közép-európai országok esetében pillanatnyilag nem áll fönn – tette hozzá a Corvinus professzora. Megjegyezte, ugyan bekövetkezhet egy kumulatív eladási hullám, de az uniós bankrendszer ma lényegesen jobb állapotban van, mint amilyenben a 2008/2009-es válság idején volt, ezért az eurózóna szétesésétől, esetleges zsugorodásától nem tart a szakember.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 4. 20:22
×
×
×
×