eur:
408.03
usd:
375.17
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős operatív törzs sajtótájékoztatóján a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtótermében 2020. március 11-én. Rendkívüli jogrendet, veszélyhelyzetet hirdet ki a kormány a koronavírus elleni védekezés érdekében. A kormány megtiltja a száz főnél nagyobb beltéri és az ötszáz főnél nagyobb kültéri rendezvények megtartását a koronavírus terjedése miatt. Beutazási tilalmat rendel el a kormány a koronavírus terjedése elleni intézkedések részeként az Olaszországból, Kínából, Dél-Koreából és Iránból érkezőkre, kivéve, ha magyar állampolgárok.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Komoly vita van az 500 milliárdos alap felhasználási feltételeiről az EU-ban

Magyarország azt javasolja, hogy az Európai Unió járványvédelmi támogatásainak odaítélésekor ne csak azt vegyék figyelembe, hogy a betegség mekkora mértékben sújtotta az egyes országokat - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. 

Az Európai Uniós kormányülés tárgyalt az uniós költségvetésről és ezzel összefüggésben arról a német-francia kezdeményezésről, ami további 500 milliárd eurót biztosítana az Európai Unió tagállamainak a járványügyi veszélyhelyzet kezelésére - közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. Mint mondta, erre az is okot adott, hogy egy nappal az uniós kormányfők tanácskozását megelőzően a V4-országok egyeztettek, illetve a német kancellár is tárgyalt a Visegrádi-országok kormányfőivel.

A miniszter ismertette, hogy az EU hétéves költségvetése mintegy 1100 milliárd euró. Ehhez tenne hozzá, de a költségvetés keretein kívül a német-francia javaslat 500 milliárd eurót. Vagyis 46 százalékkal növelné meg a költségvetéshez mérten a felhasználható összegeket. Ezt nem tenné a költségvetés részévé, de ahhoz, hogy Európában meg lehessen egyezni a költségvetésről, ez segítség lehet a miniszter szerint.

"Számunkra az a legfontosabb, hogy a Visegrádi Négyek, Közép-Európa országai - ezen belül Magyarország - nyerjenek ezen a megegyezésen. Ehhez az szükséges, hogy vegyék figyelembe a kohéziós támogatásoknál is használt alapelveket:

a támogatásnál a rászorultság, az ország gazdasági fejlettsége, az átlagos jövedelem legyen az egyik fontos faktor"

- hangsúlyozta a tárcavezető. Mint mondta, nem vitatják azt, hogy a járványügyi érintettség is fontos, de a gazdaság helyreállításánál azokra az országokra különösen kell gondolni, amelyek egy alacsonyabb bázisról indulva szeretnék ugyanazt az életszínvonalat elérni.

"Ezért azt reméljük, hogy egy olyan megegyezés jöhet létre, ami lehetővé teszi a következő 7 éves költségvetésről történő megállapodást, és ennek az 500 milliárd eurónak a hatékony felhasználását Közép-Európa országai, így Magyarország számára is" - fogalmazott a miniszter. Hozzátette: ma még olyan alapvető kérdésekben van vita, hogy az EU ez utóbbi összeget 30 éves hitelfelvétellel kívánja az tagállamok rendelkezésére bocsátani. Vagyis ez 500 milliárd euró 30 évre szóló hitelfelvételét jelenti az EU részéről.

"Ezt vissza kell fizetni, de az kérdés, hogy a támogatást magát is vissza kell-e fizetni az országoknak, vagyis hogy ez hitelként vagy támogatásként fog-e érvényesülni. Ebben egyelőre nincs egyetértés

- mondta Gulyás Gergely. Hozzátette: a tagállamok többsége természetesen támogatást akar, még ha az EU által felvett hitelt akkor vissza is kell fizetni, és az unió mögött akkor is a tagállamok állnak. "Tehát hitelgaranciát valamennyi államnak biztosítania kell" - hangsúlyozta a miniszter.

Elmondta: az uniós csúcs június 18-án lesz, ahol ezekről a javaslatokról már tárgyalnak. A Visegrádi Négyek kormányfői a közös álláspont kialakítása érdekében június 8-án Brnóban fognak találkozni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 4. 20:22
×
×
×
×