Infostart.hu
eur:
364.56
usd:
316.37
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
Nyitókép: Pixabay

Kiderült, mit gondol az ország az idősek vásárlási idősávjának szűkítéséről

Friss közvélemény-kutatás látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy a magyar lakosság mit gondol arról az elképzelésről, hogy a jelenlegi 3 óráról 2 órára szűkítse a kormány az időseknek fenntartott vásárlási idősávot a veszélyhelyzetben.

A magyarok kétharmada (67 százaléka) egyetért azzal az ötlettel, hogy a koronavírus-járvány miatt a 65 év felettieknek fenntartott 9-12 órás vásárlási idősávot 2 órásra szűkítsék – derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. A szűkítés melletti legerősebb érvet, miszerint ezzel a változással a kereskedők is jól járnának, a válaszadók 37 százaléka osztja, míg további 30 százalék szerint két óra biztosan elég az időseknek a napi bevásárláshoz.

Az idősáv változatlanul hagyása melletti 33 százalék körében a két érv közel azonos súllyal esik a latba: 16 százalék szerint az idősáv szűkítése növelheti a zsúfoltságot és a járványveszélyt a boltokban, míg 17 százalék úgy véli, hogy azért nem kell a 3 órás intervallumhoz hozzányúlni, mert ennyi idő biztosan szükséges a nyugodt bevásárláshoz az idősek számára.

Emlékezetes, március 27-én jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy másnaptól – a koronavírus-járvány elleni hatékony küzdelem érdekében – kijárási korlátozást vezetnek be Magyarország egész területére. A szigorítás része volt az a döntés is, hogy 9 és 12 óra között kizárólag az idősek (65 év felettiek) mehetnek be és vásárolhatnak a nyitva lévő élelmiszerüzletetekben, drogériákban, piacokon és gyógyszertárakban.

A kereskedők módosítanának

Már április közepén olyan lapinformációk láttak napvilágot, miszerint kereskedelmi körökben egyre gyakrabban felmerül annak lehetősége, hogy a kormány hajlik a 65 év felettieknek szóló vásárlási idősáv finomítására, ahogy azt már a bevezetésekor is kérték az ágazati szereplők. Az ötlet az volt, hogy két órára változna a 65 év felettiek által a bolti vásárlásra kizárólagosan fordítható idő délelőttönként, ráadásul szombatonként teljesen megszűnne. A kereskedők fő érve az volt, hogy – ez különösen a kijárási korlátozás első heteire volt igaz – miközben a reggeli idősávban, nyitástól 9 óráig megugrott az élelmiszerüzletek forgalma és nem egy helyen sorállás alakult ki, addig a forgalom a háromórás speciális szakaszban látványosan visszaesett 12 óráig.

Legutóbb május 13-án a Magyar Nemzet járta körbe a kérdést. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára úgy nyilatkozott a lapnak: támogatják az idősáv szűkítést, valamint a hétvégi vásárlási korlátozások feloldását. Vámos György szavai szerint már javasolták a döntéshozóknak az idősáv rövidítését, mivel a korábbi vásárlási hullámok lecsengése után a tapasztalatok szerint 11 és 12 óra között már kevesen vannak a boltokban.

Az érintettek szerint

A többségek támogatja a szűkítést. A Pulzus kutató mostani felmérése szerint ugyanis a 60 év felettiek körében az ötlet támogatottsága 62 százalékos. Ezen belül 38 százalék elfogadja a kereskedők érveit, míg 24 százalékuk szerint két óra elég a napi bevásárlásukhoz. A megkérdezett idősek 15 százaléka aggódik csupán amiatt, hogy a szűkítése növelheti a zsúfoltságot és a járványveszélyt a boltokban, míg 23 százalékuknak igenis kell a három óra a nyugodt bevásárláshoz. Az utóbbi véleményt a 18-39 évesek 13 százaléka, valamint a 40-59 évesek 15 százaléka osztja.

A kutatásból az is kiderül, hogy a férfiak és a nők között nincs érdemi véleménykülönbség: 69, illetve 66 százalékuk támogatja az idősávszűkítés ötletét. Az érvek súlyában viszont akad eltérés: a nők számára többet nyom a latban az, hogy ezzel a kereskedők is jól járnának, míg a férfiak körében erősebb érv az, hogy a két óra biztosan elég az időseknek a napi bevásárláshoz.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli kormányzati tájékoztató jön Paksról csütörtökön, Magyar Péter külön is üzent a helikopterezésről

Csütörtökön 15 órakor tartják a kormány tájékoztatóját a szerdai paksi kihelyezett kormányülés után. Részletes tájékoztatást adnak a dunai fenékküszöb megépítéséről és a két bárka esetleges elsüllyesztéséről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×