4 °C
A jegybank jelenleg kiemelten foglalkozik a koronavírus-járvány negatív makrogazdasági hatásainak kezelésével, amelynek hatékonyásághoz fontos a helyzetkép megismerése. Ezért készítettek felmérést, amelynek válaszai március 26. és április 2. között kerültek felvételre.
A kérdőív fókuszában
- a kereslet és árazás változásai,
- a gazdasági aktivitás lassulása, valamint
- a foglalkoztatás,
- a likviditási helyzet és
- a beruházási tervek álltak.
A válaszadók kétharmada a szolgáltató szektorban működik. A kérdőívre adott válaszok fele a közép-magyarországi régióból érkezett, de az ország többi részéből is érkeztek visszajelzések. Kitöltötték vállalkozások mellett közvetítő érdekképviseletek, hitelintézetek és tanácsadó szervezetek is.
A felmérés eredményei alapján a vállalatok a koronavírus-járvány hatására jelentős keresletcsökkenésre számítanak, amit
jellemzően nem terveznek áremeléssel ellensúlyozni.
A felmérés idején a kitöltők közel fele az árbevétel 30 százalék feletti csökkenését tapasztalta és további jelentős csökkenésre számítanak a következő 1-3 hónapban. A válaszadók 44 százaléka szerint legalább fél évre lesz szükség ahhoz, hogy a bevételek újra elérjék a válság előtti szintet. A személyes jelenlétet igénylő szolgáltatással (például vendéglátás, szórakoztatás) foglalkozó válaszadók kiemelkedően magas (80-100 százalék) arányban számítottak április elején arra, hogy tevékenységüket egy hónapnál hosszabb ideig fel kell függeszteni a járvány miatt. Más területeken (például mezőgazdaság, feldolgozóipar) ez az arány jóval alacsonyabb (40-50 százalék). A felmérésben résztvevők körülbelül 80 százaléka a járvány miatt nem emelt árakat.
Nehézségek a beszállítói láncokban
A nagyarányú beszállítói fennakadások és a nehezen megoldható helyettesíthetőség a termelési láncokban jelentős kihívást okoznak. A kitöltők 63 százaléka tapasztalt fennakadásokat termelési, szolgáltatási folyamatában beszállítói problémák miatt. A szállítókra visszavezethető fennakadások kapcsán a válaszadók legtöbbször a járvány által leginkább sújtott országokból (Olaszország, Spanyolország, Németország, Kína) érkező, illetve a belföldi szállításokkal kapcsolatos nehézségeket emelték ki.
A termeléshez szükséges anyagot, szolgáltatást nyújtó szállító 1 hónapig tartó kiesését a válaszadók 41 százaléka nem tudná helyettesíteni.
Legfeljebb 2 hónapig tudják megtartani a dolgozóikat
A kitöltők 55 százaléka a foglalkoztatotti létszám megtartásában gondolkodik, de a válság előtti létszámot csak legfeljebb 2 hónapig tartják fenntarthatónak.
A probléma enyhítése érdekében a válaszadók a munkaszervezésben terveznek változtatásokat: 46 százalékuk távmunkában, 44 százalékuk részmunkaidős foglalkoztatásban gondolkodik, de a tervek közt magas arányban jelenik meg a létszámcsökkentés (37 százalék) és a dolgozók fizetés nélküli szabadságra küldése (35 százalék) is.
A távmunka a válaszadók 73 százaléka számára a tevékenység jellege miatt nem jelenthet megoldást.
A vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás (38 százalék), a szállítás, raktározás (42 százalék), illetve a feldolgozóipar (45 százalék) tevékenységi köreiben volt a legkisebb azok aránya, akik a válság előtti létszám fenntartását tervezik.
Nagyon sokaknak kell hitelt felvenniük
A járvány miatt a válaszadók felénél likviditási problémák is felmerültek, leginkább a közterhek és a bérek fizetése okoz problémát. A kérdést megválaszoló vállalatok fele legfeljebb 1 hónapig képes fenntartani a fizetőképességét, ha nincs árbevétele.
A kérdésre válaszolók 40 százaléka tervez hitelt felvenni a következő negyedévben a bérek finanszírozására, jellemzően 3 havi bérköltség fedezésére.
A járvány miatt a válaszadók egyharmada hitelből tervezett beruházást kényszerül elhalasztani. A felmérésben résztvevők 11 százaléka a korábban tervezett összegben venne fel beruházási hitelt, 8 százalék azonban lényegesen kisebb összegben. A vállalatok hitelfelvételkor a kedvező kamatozást, a gyors ügyintézést és a törlesztések felfüggesztését tartják a legfontosabbnak a jelenlegi helyzetben.
Az MNB a felmérésről közölte: az eredmények is megerősítették, hogy a jelenlegi helyzetben az egyik legfontosabb feladat a likviditás fenntartása, miközben a célzott támogatások szerepe is felértékelődött.
Az MNB intézkedései
A koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági hatások ellentételezésére a Magyar Nemzeti Bank is számos intézkedést foganatosított, többek között:
- április 20-án NHP Hajrá néven elindította a Növekedési Hitelprogram újabb konstrukcióját, amely a kkv-szektor számára nyújt kedvező és kiszámítható kamatozású forrást a munkahelyek és termelési kapacitások megtartásához, illetve beruházásaik finanszírozásához.
- Kezdeményezte az idei törlesztésekre vonatkozó moratóriumot, valamint
- az NHP-ban eddig felvett hitelek esetében rugalmasabb átütemezési lehetőséget tett lehetővé az adósok számára.
- A Növekedési Kötvényprogram feltételeit is módosította, ami hozzájárul a nagyvállalatok finanszírozási korlátajainak oldódásához, illetve lehetőséget teremt arra, hogy a vállalati szektor nagyobb mértékben támaszkodjon a bankhitelnek alternatívát jelentő forrásbevonási módokra.
- Tavalyi évi nyeresége után az MNB továbbá rekordösszegű, 250 milliárd forintos eredményt fizetett be a központi költségvetésbe 2020 áprilisában,
- Mindemellett a jegybank újraindítja a jelzáloglevél-vásárlási programját és állampapír-vásárlási programot is indít a másodlagos piacon.
