eur:
413.97
usd:
396.62
bux:
0
2024. december 23. hétfő Viktória
György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a Business and Finance Summit 2019 konferencián a Sofitel Budapest Chain Bridge Hotelben 2019. szeptember 12-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Változik a magyar bértámogatási rendszer

Már kétórás foglalkoztatás után is igényelhető a bértámogatás - jelentette be az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.

A kamarák, az érdekképviseletek és a kormány egyetért abban, hogy a munkahelyvédelmi bértámogatás kiterjesztése alkalmas a munkahelyek megőrzésére - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) sajtótájékoztatóján a gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár.

György László közölte,

egyszerűsödik a munkahelyvédelmi bértámogatás igénylése, és bővül a kedvezményezettek köre,

a támogatásokért egyszerűen és gyorsan, a https://nfsz.munka.hu/ holnapon elérhető űrlapok kitöltésével lehet jelentkezni.

  • A támogatás napi 2 órás foglalkoztatás után is igénybe vehető lesz.
  • A vállalkozások ezen felül mindössze 0,1 százalékos kamattal, 9 havi bérre, 2 éves futamidejű, munkahelymegtartó hitelt is kérhetnek.
A minimálbér kétszeresére vonatkozó felső plafon viszont nem változik.

A bértámogatás módosításáról szóló kormányrendelet már hétfőn este megjelenhet.

A változásokat az ITM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára részletesen ismertette. Bodó Sándor közölte, hogy

  • a támogatásnál a kérelem benyújtásának napjára vonatkozó alapbért veszik figyelembe.
  • A bértámogatás kiterjed a munkaidőkeretben foglalkozatott dolgozókra, a távmunkára és az otthoni munkavégzésre, a munkaerő-kölcsönző cégekre, valamint az egyesületek és civil szervezetek közül azokra, amelyek nem részesülnek a költségvetésből. Az EU-s szabályok miatt azok sem kaphatnak állami bértámogatást, akik uniós forrásból jutnak bérjellegű támogatáshoz.
  • Az igényléseket egyszerűsíti, hogy nem kell kifejteni a gazdasági nehézségek okát.
  • A munkaszerződések módosítását, a csökkentett munkaidőről és az egyéni fejlesztési időről szóló megállapodásokat nem kell egyenként megkötni minden munkavállalóval, mivel a munkaszerződések a kormányrendelet erejénél fogva módosulnak.

A napi 2 órás részmunkaidőt az teszi lehetővé, hogy a kieső munkaidő felső határa 75 százalékra nő. A támogatott munkavállalókat a folyósítás ideje alatt nem lehet rendkívüli munkavégzésben foglalkoztatni, de a létszámtartási kötelezettség is csak rájuk vonatkozik, nem a teljes alkalmazotti állományra - tette hozzá az államtitkár.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke hatékonynak nevezte a kormányzati intézkedéseket, de hangsúlyozta, hogy a válság a munkaadóktól és a munkavállalóktól is erőfeszítéseket követel. Parragh László szerint

pánikveszély már nem fenyeget, a vállalkozások igyekeznek alkalmazkodni az új helyzethez, és hamarosan eljön az újrakezdés, sőt a fejlesztések ideje is.

Az érdekképviselet vezetője a bejelentett változásokon felül üdvözölte, hogy a Széchenyi kártya munkahelymegőrzési és fejlesztési elemekkel bővül, és azt is, hogy folytatódnak az egyeztetések a kormánnyal. A helyzet folyamatosan változik, a gyors döntés jelentősége felértékelődik, így az is kedvező, hogy bürokratikus terhek leépítésével teret nyernek az egyszerűsített megoldások - hangsúlyozta Parragh László.

A magyar Kurzarbeitról szóló rendelet nagypénteken jelent meg és nagyjából egy héttel később, múlt csütörtökön lépett hatályba. A szabályozás lényege, hogy az állam a 15-50 százalékban kieső munkaidő bérét 70 százalékban átvállalja az állam, ám a figyelembe vehető bér nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresét.

Az intézkedések kiegészítését sürgették korábban a vállalkozások és a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara is.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×