A cég vezetője a jelenlegi piaci helyzettel kapcsolatban azt mondta, hogy a korábban állami pénzből, és tőkeinjekciókból fenntartott légitársaságok el fognak bukni, kérdés, hogy a koronavírus kapcsán indított mentőcsomagok meddig tolhatják ezt ki.
Európában 2-3 hagyományos és két fapados légitársaság marad majd. Ezek egyike szerinte a Wizz Air lesz.
Ezt azzal indokolta, hogy a cégnek most is akkora mértékű, 1,3 milliárd eurós készpénzállománya van, amellyel akkor is hosszú ideig üzemképes maradna, ha minden járatot le kellene állítania. Ugyanakkor a piac élénkítése, a gyors talpra állás és a veszteségek mérséklése érdekében fontos szerepet lát a jól irányzott állami és európai uniós támogatásokban, amelyeket a Wizz Air is folyamatosan nyomon követ.
Váradi József beszélt arról is, hogy most 50-50 százalék a hagyományos és fapados forgalom aránya Európában, de csak idő kérdése, mikor lesz domináns a diszkontok jelenléte, mivel a nemzeti légitáraságoknak mára csak az interkontinentális járatokon van haszna.
Azt azonban egyelőre kizárta, hogy a Wizz Air belépne a hosszútávú diszkont piacra, a nyolc órás utakat is megtenni képes Airbus A321XLR-eket azért vették, hogy földrajzilag ki tudják terjeszteni üzemelési területüket. Ezért jött létre az Abu Dzabi-i leányvállalat is, amellyel eddig elérhetetlen piacokhoz tudnak hozzáférni. A bővülést hasonló logika mentén követi majd a légitársaság: a közép-kelet-európai központból kiindulva szeretne a Wizz Air földrajzilag terjeszkedni. Azt ugyanakkor egyelőre nem tervezi a társaság, hogy Kínában vagy az Egyesült Államokban is megjelenjen egy leányvállalattal.