A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nyilvántartása szerint 13470 ingatlankiürítés történt az elmúlt négy évben Magyarországon – derült ki a 24.hu által kikért közérdekű adatokból. Ebbeen azonban nemcsak a lakás-, hanem az üzlethelyiség kiürítések is szerepelnek, ezért nincs pontos adat arról, hogy hány lakásból kellett kiköltöztetni a lakókat. Ahogyan arról sem vezetnek statisztikát, hogy az egyes ingatlan kiürítések pontosan hány embert érintettek, hányan vesztették el addigi lakhatásukat.

Ami biztos, hogy a kikért adatok szerint 2016 és 2020 között minden évben meghaladta a háromezret a kilakoltatások száma:

• 2016-ban 3474,
• 2017-ben 3667,
• 2018-ban 3212,
• 2019-ben pedig 3117 kilakoltatás történt.

A portál szerint a történtek hátterében még mindig leginkább a devizahitelek miatt bajba került adósok fizetésképtelensége áll. 2012-ben mindössze 700 lakóingatlant adtak birtokba árverést követően, 2013-ban 550-et, 2014-ben pedig kilakoltatási moratórium lépett életbe a devizahitelesekre vonatkozó törvények alapján.

A végrehajtói kar nyilvántartása alapján

„lakóingatlan sikeres árverését követő birtokbaadás miatt” 8100 ingatlankiürítés történt négy év alatt.

A törlesztéssel megcsúszott devizahiteles családok elárverezett lakásai is biztosan ebbe a kategóriába estek. De önkényes lakásfoglalókkal szemben is viszonylag nagy számban kellett intézkedniük az önálló bírósági végrehajtóknak: 2016 óta összesen 797 jogosulatlan lakáshasználóval szemben léptek fel.

Noha a családok többsége barátoknál, rokonoknál vagy bérelt lakásban húzza meg magát, akadnak olyanok is, akik nem tudnak hova menni. 2017-ben és 2018-ban legalább 8 kiskorú gyermek került gyámhivatali gondozásba kilakoltatás miatt, a pontos számot azonban nem tudni, ugyanis a budapesti kormányhivatal nem adta ki az adatokat. A végrehajtók tájékoztatása alapján viszont messze Budapesten történik a legtöbb végrehajtás és kilakoltatás.