eur:
411.23
usd:
392.67
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Magyarok által is használt számlák és kártyák miatt figyelmeztet az MNB

A tájékoztatás hiányossága, illetve bizonyos szolgáltatások felárazása miatt. Az MNB támogatja az egyszerűbb, olcsóbb pénzügyi szolgáltatásokat lehetővé tévő fintech innovációkat, de kizárólag akkor, ha azok szavatolják a pénzügyi stabilitást és az ügyfelek biztonságát.

Magyarországon egyre több pénzügyi technológiai (fintech) cég nyújt – gyakorta a klasszikus bankokhoz képest egyes tranzakcióknál kedvezőbb feltételekkel – ingyenes számlavezetési, készpénzátutalási és ATM-es készpénzfelvételi, bankközi vagy középárfolyamhoz közeli devizaváltási, illetve különböző bankkártyás szolgáltatásokat (köztük például olyat, amely révén egyetlen kártyával használható valamennyi bankkártyánk).

Az itthoni ügyfelek közt a nagy-britanniai központú Revolut Ltd, a szintén brit TransferWise Ltd, illetve a luxembourgi PayPal (Europe) S.á r.l. et Cie, S.C.A. vált mostanáig a legnépszerűbbé. Ezek egyike sem magyarországi székhelyű bank, hanem itthon határon átnyúló szolgáltatás nyújtására vonatkozó bejelentéssel rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó, pénzforgalmi szolgáltató, illetve hitelintézet - figyelmeztet a Magyar Nemzeti Bank.

A magyar jegybankhoz érkezett ügyféljelzések és sajtóhírek szerint viszont egyes fintech cégeknél előfordul, hogy bizonytalan időre – de akár több hónapra is – indoklás nélkül zárolják az ügyfél (akár nagyobb összeget is tartalmazó) számláját, s dokumentumokat kérnek be a blokkolás feloldására.

Több szolgáltató honlapján hiányoznak, vagy csak töredékesek az elektronikus felhasználói felületeken a magyar nyelvű tájékoztatások. Nincs élőhangos – vagy akár Magyarországon személyesen is felkereshető – ügyfélszolgálat (az ügyfelek olykor csak elégtelen információt nyújtó robotokkal /chatbot/ tudnak angol nyelven kommunikálni).

Egyes ügyfelek azt jelezték, hogy az elégtelen tájékoztatás miatt nem értesültek pl. arról, hogy az adott szolgáltatónál „felárasak” a hétvégi tranzakciók, hirtelen megdrágulnak a kártyatranzakciós díjak (pl. bizonyos bank-, illetve hitelkártyák esetében készpénzfelvételnek minősül a szolgáltatóhoz feltöltött pénzösszeg), néhány országban nem fogadják el a fintech cég kártyáját. Probléma az is, hogy az ügyfélpanaszokra lassan vagy egyáltalán nem válaszolnak.

Korlátozott érdekérvényesítési jogok

A határon átnyúló szolgáltatók üzleti megbízhatósági és fogyasztóvédelmi felügyeletét az európai uniós (és az annak megfelelő hazai) jogszabályok alapján az anyaországuk szerinti pénzügyi felügyeleti hatóság látja el. A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) – „fogadó országbeli” felügyeletként – csak korlátozott fogyasztóvédelmi jogosítványai vannak működésükre.

A magyar jegybank az ügyfelek érdekét s a közjót sértő esetben így elsődlegesen az anyaországbeli felügyeletnél kezdeményezhet intézkedést. Az MNB azonnali vészhelyzet esetén csak akkor hozhat arányos ideiglenes intézkedést egy határon átnyúló fintech szolgáltatóval szemben, ha az az ügyfeleik kollektív érdekét súlyosan sértve szegné meg a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényt.

Az e fintech cégek ügyfélszámláin lévő pénzekre nem terjed ki az Országos Betétbiztosítási Alap (vagy bármilyen egyéb magyarországi garanciaalap) védelme. Az elektronikuspénz-kibocsátó és pénzforgalmi intézmények nem tagjai a saját anyaországuk szerint betétgarancia rendszernek sem. Ezek esetében az ügyfélpénzek visszafizetése így kizárólag saját szabályszerű működésükön múlik, azt tehát nem harmadik fél biztosítja. Uniós előírás például számukra, hogy az ügyfélpénzekkel nem rendelkezhetnek sajátjukként, azt hitelintézetek letéti számláin vagy alacsony kockázatú eszközökben kell tartaniuk, illetve akár garanciával, kezesi biztosítással fedezniük.

Jogvita esetén egy magyarországi ügyfél – a határon átnyúló fintech céggel kötött szerződésében a kommunikáció formájára meghatározott nyelven – közvetlenül az adott társasághoz fordulhat panaszával. Ha a társaság válasza nem megfelelő, 6 hónapon belül az annak székhelye szerinti vitarendezési fórumhoz – Nagy-Britanniában így a Financial Ombudsman Services-hez – fordulhat. Az ügyfélszámlával kapcsolatos tranzakciókkal kapcsolatos panasz a brit pénzügyi fogyasztóvédelmi felügyelethez, a Financial Conduct Authority-hez is beadható. A magyarországi lakó-/tartózkodási hellyel rendelkező ügyfelek emellett igénybe vehetik az európai pénzügyi vitarendezési fórum, a FIN-Net eljárását is, amely kapcsán az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület lát el koordinátor szerepet.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×