eur:
399.69
usd:
368.27
bux:
86674.79
2025. március 13. csütörtök Ajtony, Krisztián
Nyitókép: Pixabay.com

Itt egy 20 éves terv a gazdasági felzárkózásra

Optimális esetben 20 év alatt jelentősen lefaragható a gazdaság Nyugat-Európától való lemaradása a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint. Ehhez persze növelni kellene a hazai tulajdonú cégek külföldi befektetési szintjét, azok hatékonyságát, megtérülését, jövedelmezőségét, illetve a nálunk működő külföldi tulajdonú cégekben a hazai tulajdoni hányadot. A szükséges forrást a vállalati hitelezés felpörgetése mellett a kötvény- és részvénypiacok fejlesztésével, bővítésével lehetne előteremteni.

Magyarország gazdasági felzárkózásának egyik sarkalatos pontja, hogy mérséklődjön az országban előállított hozzáadott érték (GDP) és az itt elkölthető jövedelem (GNI) közti eltérés. Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az ennek eléréséhez szükséges lépéseket tekintette át a Világgazdaság számára írt cikkében.

Az általa felvázolt stratégia elsősorban azt vázolja, hogy húsz éves időtávon hogyan, milyen forrásokból van esély előteremteni azt az - egyes választott megoldásoktól függően -

30-80 milliárd euró közötti összeget, amely optimális esetben már biztosíthatná a felzártkózást.

Amennyiben persze a felzárkózás alatt makrogazdasági szinten azt értjük, hogy az országon belül működő hazai tulajdonú vállalkozások által előállított érték, jövedelem olyan szintet érjen el, amiből olyan tőkeállomány keletkezik, amelyből a nyugati országokhoz hasonló gazdasági működési modell hozható létre.

Ez a modell alapvetően arra épül jelenleg, hogy a nyugaton rendelkezésre álló elkölthető jövedelem magasabb, mint a megtermelt hozzáadott érték szintje, a különbözetből pedig a keleti tagállamokban magasabb megtérülésű beruházásokat finanszíroznak. A keleti országokban emiatt csökken az elkölthető jövedelem, mivel az itt előállított nyereség visszatér nyugatra, és további tőkefelhalmozást, beruházásokat indikál. Az MNB alelnök számítása szerint ez az úgynevezett profitegyenleg hiány 2018-ban 7,5 milliárd euró volt, ami a GDP 5,6 százalékának felelt meg.

A stratégia e hiány jó részének leküzdéséhez három lehetséges megoldást vesz számba: egyrészt növelni kellene a hazai tulajdonú cégek külföldi befektetési szintjét, azok hatékonyságát, megtérülését, jövedelmezőségét, illetve a nálunk működő külföldi tulajdonú cégekben a hazai tulajdoni hányadot is lehet emelni. Jelenleg ugyanis a magyar cégek külföldi kifektetéseinek állománya 56 milliárd euróval marad el a magyarországi külföldi tulajdonú cégek értékétől.

Utóbbiak profitrája is jobb, 20186-2018 átlagában 11 százalékos volt, szemben a hazaiak alig 7 százalékos profitrátájával.
  • A szerző számításai szerint azonos szintű profitrátát feltétezve - amihez ugye hatékonyságjavítás kell - a profitegyenleg hiányának kiegyenlítésének forrásigénye nagyjából 30 milliárd euróra tehető.
  • Ha csak a hazai vállalatok külföldi beruházásainak támogatására építve akarnánk ezt a hiányt eltüntetni, akkor egy 80 milliárd eurós programra lenne szükség.
  • Ha pedig csak az itt működő külföldi tulajdonú cégekben való magyar tulajdonszerzéssel próbálnánk a problémát orvosolni, akkor 45-50 milliárd eurót igényelne a felzárkózás.

Nagy Márton szerint azonban

20 éves időtávlaton a profitegyenleg hiány eltüntetéséhez szükséges fejlesztési forrás piaci forrásokból is előteremthető, elsősorban a hitel- és tőkepiacok fejlesztésével.

A vállalati hitelpiac fejlesztése, a hitelezés bővülése szerinte 25 milliárd eurónyi többletforrást jelenthet. Ha nemcsak a hitelezés, hanem a vállati kötvénypiac is felzárkózna az eurózóna szintjéhez, az újabb 15 milliárd eurónyi forrásbevonást jelenthetne. Végül pedig ha a nem pénzügyi vállalatok jelentősebb részben támaszkodnának tőzsdei forrásbevonásra, és az emelkedő nyereségekből osztalék helyett saját tőkét emelnének, akár további 25-30 milliárd forintnyi forrásra tehetnének szert.

Persze a pénz és tőkepiacaink fejlesztése mellett a gazdasági felzárkózást célzó stratégia azt is feltételezi, hogy 2030-ig folyamatos, évi legalább 2-3 százalékos gazdasági növekedést követően vásárlóerő paritáson számolva az EU-átlag 90 százalékát közelíti majd Magyarország egy főre jutó GDP-je.

Címlapról ajánljuk
Vakmerő újoncok, McLaren-áttörés és az elnyűhetetlen címvédő – ezt várja a szakértő az idei F1-es szezontól

Vakmerő újoncok, McLaren-áttörés és az elnyűhetetlen címvédő – ezt várja a szakértő az idei F1-es szezontól

Nagyon jó összképet mutat a Forma–1 2025-ös mezőnye, a jelenlegi számítások szerint azonban a McLaren versenytempóban körülbelül három tizedmásodperccel veri a közvetlen üldözőket – mondta az InfoRádióban a Motorsport Online főszerkesztője. Vámosi Péter arról is beszélt, hogy a szezonnyitó Ausztrál Nagydíj végeredménye alapján még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni az erőviszonyokról.

Csizmazia Gábor: a békéhez vezető úton sokkal több a kérdőjel, mint gondolnánk

Az amerikai–ukrán tárgyalásokról, az ezzel kapcsolatos amerikai igényekről, Volodimir Zelenszkij magatartásáról, vagy éppen a trumpi intézkedések republikánus és demokrata olvasatáról is beszélt Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.14. péntek, 18:00
Zsigmond Gábor
a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
Reagált Putyin a tűzszüneti javaslatra, összeomlottak az ukrán vonalak Kurszkban – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Reagált Putyin a tűzszüneti javaslatra, összeomlottak az ukrán vonalak Kurszkban – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Továbbra is egymástól eltérő jelentések érkeznek a kurszki régióból, miután az elmúlt napokban az orosz hadsereg áttörte az ukrán védelmet, és majdnem teljesen visszaszerezte azt a kiszögellést, amelyet még a nyáron foglalt el Ukrajna. Délután reagált Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrán-amerikai tűzszüneti javaslatra, de nem mondta ki határozottan, hogy elutasítja-e azt vagy sem, hanem további megbeszéléseket helyezett kilátásba Donald Trump amerikai elnökkel. Trump nem sokkal később maga is megszólalt, pozitívan értékelve Putyin szavait, és azt mondta, kész tárgyalni az orosz elnökkel. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint azonban az orosz államfő csak újabb manipulációt mutatott be. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×