Vélhetően az áfacsalások magyarázzák, miért nőtt az elmúlt közel 20 évben egyre gyorsuló ütemben az unió tagállamai közötti kereskedelemből származó többlet - idézte a kieli Világgazdasági Intézet és a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet közös tanulmányát a Világgazdaság.

Az Európai Unió a belső kereskedelemben 2018-ban 307 milliárd eurós többletet hozott össze, a közösség GDP-jének nagyjából 2 százalékát, többet, mint a nyolc legkisebb uniós tagállam gazdasága együttvéve – pedig az összegnek értelemszerűen nullának kellene lennie. Ebből csak az euróövezet 126 milliárd eurót produkált.

A kutatók 1993-ra visszamenőleg vizsgálták az adatokat: azóta indult növekedésnek a belső többlet, a 2004-es bővítés után pedig nagyot nőtt.

Az elmúlt tizenkét évben a teljes közösség többlete 2900 milliárd eurós volt.

Martin Brami, az Ifo kutatója és Gabriel Felbermayr, a kieli intézet elnöke szerint a többlet jelentős részéért az áfacsalások lehetnek a felelősek. Igaz, több dologgal is igyekeztek magyarázni, de sem a mérési hibák, sem a figyelmetlenségek nem okozhatnak ekkora eltérést.

Gyakori, hogy az egyik tagállamban exportra jelentett termékek - mivel valójában el sem hagyják az országot, és ezért meg sem jelenhetnek a célország importstatisztikáiban - után megspórolják az áfát, sokszor teljes termékpályákon.

Csak 2018-ban mintegy 30 milliárd eurós bevételkiesést okozott a tagállamok költségvetéseinek, de az összeg elérheti a 60 milliárd eurót is a tanulmány szerint.

A kutatók hangsúlyozták: a globális többlet 357 milliárd eurós volt 2018-ban – tehát az összeg 86 százalékát az unió egymaga produkálja. Ez akkora összeg, amivel a döntéshozóknak is foglalkozniuk kell, ráadásul rávilágít arra, hogy az uniónak a tagállamok nem valós adatokat szolgáltatnak.

A fenti adatok tükrében pedig kifejezetten meglepő, mekkora tagállami ellenállásba ütközik az uniós adózási rendszerek összehangolása, vagy épp a közös áfaszabályozás reformja, amit egyébként már évek óta sürget az EU.