Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.79
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Készpénzt tesz pénztárcájába egy látogató a 20. Sziget fesztivál 3. napján a budapesti Hajógyári-szigeten 2012. augusztus 10-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Ennyivel nőhetnek jövőre az átlagkeresetek

A legfrissebb kormányzati előrejelzés szerint a magyar gazdaság idei növekedése 4,9 százalék lehet, amely a korábbi becsléseknél magasabb, illetve összhangban áll a különféle hazai és nemzetközi várakozásokkal. A költségvetési politika legfontosabb feladata továbbra is az, hogy a kormányzati ciklus végére az államháztartás egyensúlyközeli helyzetbe, a GDP-arányos államadósság 60 százalék alá kerüljön - olvasható a Pénzügyminisztérium (PM) közleményében.

A korábbi évekhez hasonlóan a Pénzügyminisztérium idén is közzétette decemberi Makrogazdasági és költségvetési prognózisát, amely a konvergenciaprogram aktualizált kormányzati előrejelzéseit tartalmazza a 2019 és 2023 közötti időszakra vonatkozóan. A magyar gazdaság eddigi teljesítménye és az államháztartás adatai is megerősítik a tavaszi dokumentumban közölt prognózis megalapozottságát, valamint a mutatók előrevetítve is kedvező alakulását.

Mint ismeretes, a bruttó hazai termék 2019 első háromnegyed évében 5,1 százalékkal bővült, az államadósság aránya ugyanebben az időszakban 68,1 százalékra mérséklődött a tavalyi 70,2 százalékról. A szaktárca legfrissebb becslése szerint ez utóbbi az év végére 67 százalékos, míg 2020-ban 66,3 százalékos szintre csökkenhet, miután a gazdasági növekedés idén 4,9 százalékra, jövőre pedig 4,0 százalékra várható. Ezt követően továbbra is az uniós átlagot érdemben meghaladó mértékben, négy százalék körül alakulhat a GDP-bővülés.

Emellett

az adósságráta még ebben a kormányzati ciklusban a maastrichti 60 százalékos szint alá kerülhet.

Az uniós módszertan szerint erre az évre kitűzött 1,8 százalékos államháztartási hiánycél tartható, míg a 2020-as költségvetés 1 százalékos hiánnyal számol. Az államháztartás egyensúlyi helyzete 2023-ra érhető el.

A PM szerint 2019 és 2023 között a munkaerőpiaci folyamatok változatlanul kedvező tendenciát vetítetnek előre, hiszen az emelkedő foglalkoztatottsághoz alacsony munkanélküliség párosul. Az átlagkeresetek idén 10,8 százalékkal, 2020-ban 9,3 százalékkal emelkedhetnek. Emellett az infláció ebben az évben 3,4 százalékot, jövőre 2,8 százalékot érhet el, míg ezt követően 3 százalékos szint körül alakulhat.

A növekedésösztönző és adócsökkentést szem előtt tartó gazdaságpolitika továbbra is biztosítja az államháztartás stabilitását, valamint a magyar családok élethelyzetének folyamatos javulását. Az elért eredmények megvédését és az uniós átlagot továbbra is meghaladó növekedés fenntartását a már elindult, illetve jövőre tervezett gazdaságvédelmi intézkedések segítik.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×