eur:
408.88
usd:
375.26
bux:
74214.3
2024. november 5. kedd Imre
Elkészült szaloncukrokat csomagolnak a Szamos Marcipán Kft. pilisvörösvári üzemében 2013. december 9-én.
Nyitókép: Máthé Zoltán

A kormányzat vizsgálja a népegészségügyi termékadó eltörlését

A kézműves édességek és a sütőipari termékek minőségi előírásaiban már történtek szigorítások, de az édesiparban újabb, a fogyasztók érdekeit szolgáló változtatások lesznek a jövőben – mondta az InfoRádiónak az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára. Közben a Napi.hu azt írja, az agrárminisztérium szerint sem biztos, hogy a népegészségügyi termékadó (neta) a legjobb megoldás a fogyasztók segítésére.

A szezonális édességek forgalma 2-3 százalékos bővüléssel, 10 milliárd forint felett lehet decemberben, az éves édességforgalom pedig a tavalyi 250 milliárd forintos rekord után idén közelíthet a 260 milliárd forint felé – ismertette a Magyar Édességgyártók Szövetségének (MÉSZ) elnöke. Sánta Sándor az Innováció, jövőkép és fenntarthatóság az édességgyártásban címmel rendezett konferencián elmondta, hogy

a szezonális édességek mennyisége stagnál, az árbevétel növekedése annak az eredménye, hogy a minőség irányába mozdul el a piac.

A legnépszerűbb szezonális édesség a csokoládémikulás és a szaloncukor, becslései szerint előbbiből közel 700 tonnás mennyiség mellett 4 milliárd forint feletti árbevétel várható, utóbbiból 3500 tonna mellett az árbevétel 6,5 milliárd forint lehet. A 1992-ben alapított szakszövetségnek 24 vállalat a tagja, amelyek a piac 80-85 százalékát adják.

Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára előadásában elmondta: a magyar édességgyártásban több mint 200 vállalat közel 5 ezer embert foglalkoztat. A szakágazat árbevétele tavaly meghaladta a 211 milliárd forintot,

a nyereség pedig a 9 milliárd forintot.

Kitért arra is, hogy 2010 óta az élelmiszeripar jövedelmezősége és eredményessége is jelentősen bővült: az ágazat teljes árbevétele mintegy 50 százalékkal emelkedett, az export aránya az élelmiszeripari fejlesztési stratégiában megfogalmazott céloknak megfelelően szintén dinamikusan nőtt. Az ezzel párhuzamosan emelkedő beruházási kedv a növekvő támogatásoknak is köszönhető. Míg a korábbi támogatási időszakokban nem jutott forrás az élelmiszeriparnak, addig 2014-től több mint 300 milliárd forint áramlott az ágazatba részben hazai, részben uniós forrásból.

Az államtitkár szerint az unió új, 2021-2027-es költségvetési időszakában is prioritást kell, hogy kapjon az innovatív élelmiszeripari fejlesztések támogatása, emellett a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását is fontosnak tartják a robotizáció, digitalizáció eszközeinek felhasználásával. Továbbá kiemelten kezelendő a fogyasztói tudatosság fokozása, a környezetterhelés mérséklése, valamint a munkaerő, a szakképzés helyzetének a változó igényekhez történő rugalmas alkalmazkodása is.

Nem biztos, hogy a neta a legjobb megoldás

Mint ismert, az elmúlt időszakban több ágazati szereplő kezdeményezte, hogy a kormány törölje el, vagy gondolja újra a népegészségügyi termékadót. Úgy látják,

ha az ellátná a célját, vagyis az emberek kevesebb egészségtelen élelmiszert vásárolnának, akkor nem növekedne minden évben az adónemből származó költségvetési bevétel

olvasható a Napi.hu oldalán. A gazadsági szakportál kérdésére, hogy a kormánynál is napirenden van-e a neta újratervezése, Zsigór Róbert közölte: a tehet felülvizsgálatát ők is támogatják. Mint fogalmazott, ők sem biztosak abban, hogy ez a legjobb eszköz, ezért ezt meg kell vizsgálni. A véleményük az, hogy sokkal inkább a fogyasztói tudatosságot kell növelni, tette hozz az államtitkár.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×