Infostart.hu
eur:
365.76
usd:
317.12
bux:
148798.07
2026. augusztus 11. kedd Tiborc, Zsuzsanna
Csőrendszer az Alpiq Csepeli Vállalatcsoport erőművében 2014. december 2-án. A Főtáv Zrt. és az Alpiq vezetői egy több mint 18 milliárd forintos fejlesztési megállapodást írtak, ami jelentősen növeli a budapesti távhőszolgáltatás versenyképességét és javítja hatékonyságát.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Bővülhet a hazai távhőpiac

Egy rendeletmódosítás lehetővé teszi, hogy 2021-től igény esetén újépítésű lakossági és egyéb létesítmények is csatlakozhassanak a távhőszolgáltatáshoz. Emellett a lakosságot közvetlenül érintő változást is hoz egy uniós rendelet.

Elhárítja az akadályokat a távhőszolgáltatás bővítése elől az új lakossági, szolgáltatói és ipari fogyasztók körében az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló kormányrendelet módosítása.

Orbán Tibor, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének elnöke az InfoRádiónak elmondta, hogy a korábbi miniszteri rendelet, amely az épületek energiateljesítményét szabályozta, eredeti formájában lehetetlenné tette volna új építésű épületek csatlakozását a rendszerhez 2020 év végétől.

A szakember példaként említette, hogy Pécsen 100 százalékban megújuló energián alapul a távhő, Miskolcon pedig 60 százalékban, ám új építésű lakóépület a rendelet eredeti formájában ilyen távhőre nem tudott volna rácsatlakozni, ami nyilvánvalóan értelmetlenség, miközben az egyedi ellátásban csak 25 százalékot vártak volna el.

A rendeletet azonban sikerült közös munkával szakmailag értelmes útra terelni, annak érdekében, hogy a piacbővítés és a zöldenergia-felhasználás bővítése ne lehetetlenüljön el, hiszen ez a települések és az ügyfelek érdeke is. A módosítással 2021-től bármely városban, ahol Magyarországon távhőszolgáltatás van, ha építenek egy új lakóházat, és műszakilag kivitelezhető, a szükséges engedélyek birtokában csatlakozhat a távhőszolgáltatáshoz.

"A szakma kész versenyezni"

Arra a kérdésre, hogy az új szabályozásnak köszönhetően mennyivel nőhet meg a távhőszolgáltatók által kiszolgált lakásállomány, a szakember azt mondta, erre nagyon nehéz becslést adni, hangsúlyozta ugyanakkor, ez nem csak a lakásállomány csatlakozását érinti, hiszen különböző intézményeket, kórházakat, iskolákat, kereskedelmi létesítményeket is ellátnak a távhőszolgáltatók. Az új szabályozás mind a két típusú fogyasztói kör csatlakozását lehetővé teszi.

Orbán Tibor arról is beszélt, hogy 2014 óta bővül a távhőpiac Budapesten és vidéken is. A bővülés elérhet akkora mértéket, hogy az ügyfelek takarékosságát, a hőszigetelést, a nyílászárócserét vagy akár a fűtésszabályozást is ellensúlyozhatja.

A szakember úgy gondolja, hogy az új építésű épületek nagy részét - a megváltozott szabályozásnak köszönhetően - ha a távhő versenyképes, be lehet kapcsolni a távhőellátásba.

Tiszta energiát minden európainak

A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének elnöke arról is beszélt, hogy hamarosan kötelezővé teszi egy uniós direktíva, hogy a távhőszolgáltatók tájékoztassák ügyfeleiket valamilyen transzparens módon arról, mennyire energiahatékony és fenntartható a működésük.

Orbán Tibor elmondta, hogy szakmai szervezetük már három évvel ezelőtt bevezette itthon a távhőrendszerek önkéntes minősítési rendszerét, éppen azért, hogy megmutassák, a távhőrendszerek mennyire energiahatékonyak, zöldek és klímabarátok.

Ebben az önkéntes rendszerben jelenleg a csaknem 100 távhőszolgáltatóból 18 vesz részt, ez viszont az összes távhőmennyiség 60 százalékát jelenti. Ebből is látszik, hogy a nagyobb távhőszolgáltatók részt vesznek benne - mondta a szakember. Orbán Tibor hozzátette: a címkézés arra is alkalmas, hogy aki nem elég zöld, nem elég hatékony, az olyan fejlesztéseket hajtson végre, hogy javuljon ez a rendszer. Kifejtette ugyanakkor, hogy Magyarországon a távhő 70 százaléka földgázbázisú, és ennél vannak hatékonyabb megoldások.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.11. kedd, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Tisza-kormány: órákon belül szavaznak az új köztársasági elnökről, Mészáros Lőrinc cégét kizárták az uniós pénzekből

Tisza-kormány: órákon belül szavaznak az új köztársasági elnökről, Mészáros Lőrinc cégét kizárták az uniós pénzekből

Kedden 14 órától választ köztársasági elnököt az Országgyűlés a kétnapos rendkívüli ülés zárásaként. Az egyetlen hivatalos jelölt Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke, akit a Tisza-frakció ajánlott – a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk nem vesz részt a szavazáson, ez azonban a voksolás eredményességét nem befolyásolja. A délelőtt a zárószavazásokkal telt: a Ház elfogadta többek között az egészségügyi adatkezelési csomagot, a köznevelési törvénymódosítást, a közpénzügyi reformokhoz kapcsolódó államháztartási szabályokat, a 2026-os költségvetés módosítását és a rendészeti feladatellátás átalakítását. Ezt követően indult a vényköteles gyógyszerek áfamentességéről szóló javaslat rendkívüli eljárásrendben zajló vitája. Közben két nagy uniós forrásokat érintő hír is érkezett: az MFB átláthatósági okokból kizárta az OPUS TITÁSZ-t az uniós hálózatfejlesztési pályázatokból, csütörtökön pedig az Alkotmánybíróság tárgyalja a Fidesz–KDNP indítványát, amely a forrásokhoz való hozzáférést biztosító reformcsomag kulcstörvényét támadja. Percről percre tudósítunk a keddi fejleményekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×