Jelezték: az elmúlt kilenc hónap alatt - 2019. január 1. és 2019. szeptember 27. között - mintegy 75 ezer úgynevezett "piros lámpás" adózót szűrt ki az adóhivatal, vagyis

75 ezren próbáltak meg jogosulatlanul igénybe venni valamilyen társadalombiztosítási szolgáltatást.

Az adóhivatali vizsgálat során kiderült, hogy az érintettek összességében 6,6 milliárd forint egészségügyi szolgáltatási járulékot nem fizettek meg.

Kitértek arra: a társadalombiztosítási törvény-tervezet egyik célja az, hogy a potyautasokat, akik jogosulatlanul veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, és ezzel a költségvetés mellett a tisztességes adófizetőket is megkárosítják, automatikusan kiszűrje a rendszer.

Aki eddig jogosult volt egészségügyi ellátásra, az ezután is jogosult marad, így senki nem szorul ki az ellátásból. A biztosítottakat (például a munkaviszonyban állókat, az egyéni és társas vállalkozókat, a közszolgálatban dolgozókat) ez a változás egyáltalán nem érinti, ők a biztosítási jogviszonyuk fennállása miatt jogosultak az egészségügyi ellátásra. Azokat sem érinti, akik után a központi költségvetés fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot (például a gyed-en, gyes-en lévő szülőket, a diákokat, a hallgatókat, a nyugdíjasokat).

Hangsúlyozták:

a változások a sürgősségi ellátást sem érintik.

Az egészségügyről szóló törvény szerint minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez. A mentés igénybevételéhez való jog Magyarország területén - állampolgárságra vagy egészségbiztosítási jogviszony fennállására való tekintet nélkül - mindenkit megillet - mutattak rá.

A változás mindössze abban áll, hogy aki jelenleg is csak az egészségügyi szolgáltatási járulék ellenében lenne jogosult az egészségügyi ellátásra, az ne kerülhesse ki a fizetési kötelezettségét. Önhibáján kívül senki nem kerülhet hátrányos helyzetbe, tekintettel arra, hogy a NEAK jelzését követően a NAV jelenleg is megkeresi az érintett magánszemélyt, és ezzel együtt megvizsgálja azt, hogy fennáll-e az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség.

Kitértek arra: a külföldön dolgozók esetében sem hoz változást az új törvény, hiszen főszabály szerint továbbra is

mindenki ott jogosult ellátásra, ahol az adót, illetve a járulékot megfizeti.

A társadalombiztosítási törvényjavaslat a gazdaságvédelmi akcióterv egyik lényeges, adóegyszerűsítő pontját valósítja meg. A jelentőségét pedig nemcsak az mutatja, hogy az adófajták számát harmadával csökkenti a kormány a ciklus végéig, hanem inkább az, hogy bürokratikus terhek csökkentésével a gazdálkodók komoly összegeket és időt takaríthatnak meg.

A társadalombiztosítási törvényjavaslatot jövő héten fogadhatja el az Országgyűlés. A tervezet 2020. július 1-én léphet hatályba, vagyis egyrészt kellő időt hagy a felkészülésre, másrészt könnyebbséget is jelent, hiszen a TAJ-szám csak abban az esetben válik automatikusan érvénytelenné a módosítás alapján, ha valaki július 1-jétől számítottan halmoz fel három havi egészségügyi szolgáltatási járulék tartozást.