Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A Budapesti Kormányhivatal munkatársai bemutató fogyasztóvédelmi ellenőrzést végeznek egy hús- és hentesárut árusító standnál a budapesti Fővám téri Központi Vásárcsarnokban 2019. április 10-én. Ezen a napon a húsvéti kiemelt fogyasztóvédelmi ellenőrzésről tartottak sajtótájékoztatót a vásárcsarnokban.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Visszaüthet a magyar sertéshúsra a kötelezően előírt új jelölési forma

Január 15-től jelölni kell, honnan származnak a frisshús-pultokban kínált sertéshúsok. A 200 négyzetméternél kisebb üzletekben szövegesen, az ennél nagyobbakban zászlókkal kell feltüntetni, melyik országból érkezett az áru. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára úgy látja, ez a tájékoztatási forma nem biztos, hogy csak a magyar sertéshúsnak kedvez.

Vámos György szerint zavaróan hathat a vásárlókra, hogy csak bizonyos boltokban lesznek láthatók az említett zászlós megjelölések, ráadásul szerinte olyanok is lesznek, akik nem ismerik föl, így nem derül ki számukra a termék száramzási országa, vagyis a gyakorlatban

zökkenőket fog okozni ez az általános megoldás, amit az Országos Kereskedelmi Szövetség nem is támogatott.

A főtitkár hangsúlyozta, helyesnek tartja a kormány azon célját, amelyen hosszú ideje dolgoznak is, hogy a magyar termékeknek, amennyire az uniós szabályok engedik, reklámlehetőséget biztosítsanak. Ugyanakkor a gyakorlati végrehajtást illetően jó néhány kérdés felvetődött a jelenlegi rendelet előkészítése során. Vajon ha nincs magyar sertéshús a pultban, akkor is föl kell-e tüntetni a származási helyeket? Hiszen a zászlós jelölés igencsak feltűnő, szemben a szöveges felirattal, amit nem biztos, hogy elolvas a vásárló, előbbi azonban fel fog tűnni – magyarázta Vámos György

A szakember abban viszont egyetértett, az, hogy a kínált hús korábbi fagyasztására vonatkozó tájékoztatást is kötelező lesz föltüntetni január 15-től, az minden kétséget kizáróan egy

hasznos információ, és a vásárlókat védi,

hiszen mint fogalmazott, egy húsféleséget, amit korábban lefagyasztottak, majd felengedetek és így kerül a pultba, azt otthon már nem szabad ismételten lefagyasztani.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×