eur:
410.54
usd:
391.8
bux:
79733.48
2024. november 25. hétfő Katalin
Nyitókép: Pixabay

Uniós források: a magyar kormány bekalkulálta a pénzvisszatartást

Van olyan állapotban a magyar költségvetés, hogy amennyiben szükséges, átstrukturáljon bizonyos tételeket - mondta a pénzügyminiszter arra reagálva, hogy körülbelül 700 milliárd forint lehívását akadályozza az Európai Bizottság büntetés gyanánt - jelentős részben közbeszerzési szabálytalanságok miatt.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tárgyalásba kezdett az Európai Bizottsággal abban az ügyben, hogy a 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklusban Magyarországra, jelentős részben közbeszerzési hiányosságok miatt, 10 százalékos átalánybírságot szabtak ki - közölte Varga Mihály pénzügyminiszter.

"Semmiféle kár vagy veszteség nem éri a magyar gazdaságot. Az uniós programok felülvállaltak, 110 százalékon futnak jelenleg, tehát összességében ha ebből valamennyit majd egy megállapodás részeként vissza kell tartani az Európai Bizottságnak, akkor

semmiféle kárról nem beszélhetünk"

- szögezte le Varga Mihály.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón csütörtökön konkrétabb számokról is beszélt.

"7500 milliárd forint az uniós támogatás a 2014-2020-as időszakban. Ez természetesen árfolyamtól függően változhat. Miután az árfolyamváltozás ebből a szempontból kedvezőbb, ezért vélhetően 7500-8000 milliárd forint közötti összegről beszélünk. Az operatív propgramok keretszáma 9100 milliárd forint, ami azt jelenti, hogy

mintegy 13-14 százalékkal több operatív programot írtunk ki, magasabb forrást biztosít a magyar állam, mint amennyit az EU biztosít, ez volt a 110 százalékos szabály, ami végülis inkább 113 vagy 114.

Korrekció esetén, vagyis ha az Európai Unió ellenőrző szerve valamilyen szabálytalanságot vélelmez, és a magyar állammal erről megállapodik, akkor a korrekció Magyarország számára semmilyen forrásvesztést nem jelent."

Szerinte az elszámolási vita a források néhány százalékát érinti, ráadásul a költségvetésbe bele is tervezték a "113 százalékos szabályt", így

a 13 százalék alatti eltérést elviseli a büdzsé,

"egyetlen fillér kár sem keletkezik".

Mint Varga Mihály a büdzséről egyébként elmondta, az év első 10 hónapjában a magyar költségvetés az egész évre tervezett költségvetési hiány 58 százalékát hozta össze, így

valami eget rengetőnek kellene történni, hogy az 1,8 százalékos hiánnyal történjen valami.

"A költségvetés van abban az állapotban, hogy ilyen típusú átstrukturálást, a nemzeti források hatékonyabb felhasználását be tudja vállalni" - tette hozzá Varga Mihály pénzügyminiszter.

A közbeszerzési szabálytalanságokról

Ismert, az Európai Bizottság a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus kapcsán több, régebb óta fennálló vitában javasolt megoldásokat a magyar hatóságok felé. A szabálytalanságok jelentős részben - mint azt Weinhardt Attila, a portfolio.hu elemzője az InfoRádióban elmondta - közbeszerzési problémákból adódnak az EU szerint.

Egyrészt a közbeszerzések központosított ellenőrzése során tárt fel az uniós revízió súlyos, rendszerszintű problémákat, olyan közbeszerzések is "átcsúsztak", amelyeknek nem lett volna szabad (akár a kiírások szabályozása, akár az árazásokban vagy az ajánlattevők körében tapasztalható problémák miatt). Egyéb viták is voltak, például a területi fejlesztési programban a források elosztásának szabályozásában találtak problémákat, úgy látták, hogy a verseny is jelentősen sérül a központi forráselosztás és kijelölés miatt.

A vita, ami így a magyar állam és az EU között keletkezett, lezárható a 10 százalékos büntetésátalány vállalásával.

Összesen a 10-ből 8 magyar operatív programmal voltak bajok, és 7 esetében a közbeszerzések ellenőrzésével és a források elosztásával akadtak gondok a Bizottság szerint,

ezért ajánlotta a 10 százalékos alkut. Ebből lehet megbecsülni, hogy potenciálisan mekkora lehet ez az átalánykorrekció: 550-570 milliárd forint.

Ezen felül kell érteni egy régebbi vitás ügyet, a vízügyi keretközbeszerzések problémáják, amelyre 25 százalékos pénzügyi korrekciót javasolt az EB, ezt el is fogadta a magyar kormány, körülbelül 65 milliárd forint további büntetést vállalva. A területfejlesztési források felhasználásával kapcsolatos büntetés pedig 60-80 milliárdot tehet ki, így jön össze a körülbelül 700 milliárd forintos büntetés.

Ha abból indulunk ki, hogy ezen fejlesztések jellemzően 85 százalékát fizeti az EU, vagyis körülbelül 590 milliárd forintot nem fizet ki az EU és így átszáll a magyar költségvetésre.

Cserébe viszont, mivel elrendeződnek a viták, megnyíltak az uniós pénzcsapok, és az utóbbi hónapokban nagy mértékű átutalások érkeztek a magyar államháztartás bizonyos számláira

- összegzett Weinhardt Attila, a Portfolio munkatársa.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

"A magyar futball öröksége kötelez és muníciót is ad nekünk" – mondta a megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök, Puskás Ferencet a magyar futballisták és minden 10-esek példaképének nevezve, akiről Czibor Zoltán azt mondta: "ha az Öcsi egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

A Kutatási Kiválósági Tanácsban (KKT) október 1-jétől betöltött elnöki pozíciója mellett az innovációra és tudománypolitikára fordított hazai költségvetési források fő allokátorának számító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) tudományos társelnöki feladatkörét is ellátja Domokos Péter. Az NKFI Hivatal új vezetői pozíciójáról, illetve a két tisztség együttes betöltésének előnyeiről magát Domokos Pétert, illetve az NKFI Hivatal elnökét, Kiss Ádámot kérdeztük. A páros interjúból kiderül az is, hogy a Domokos Péter szerint miért volt szükség az OTKA átalakítására. A KKT elnöke arról is beszélt, hogy az első ízben meghirdetett Research Grant Hungary program keretében azon dolgoznak, hogy több neves külföldi és külföldön dolgozó kiemelkedő magyar kutatót csábítsanak Magyarországra, akik jövőre hazai intézményekkel közösen fognak kutatási projekteken dolgozni. Az NKFI Hivatal elnöke a K+F-ráfordítások kapcsán azt emelte ki, hogy szemléletválásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló kutatásfejlesztési és innovációs finanszírozás az 1-1,5% közötti GDP-arányos sávból a Budapesti Deklarációban is megfogalmazott 3%-os szintre emelkedjen, és hosszú távon, kiszámíthatóan ott is maradjon, vagy akár a fölé nőjön. Hivatala legfőbb feladatának a költségvetési forrásokból lebonyolított programok és projektek magas színvonalú minőségbiztosítását nevezte. A következő időszak legfontosabb céljának az innovációs szereplők minden eddiginél szorosabb összekapcsolását, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben elért kutatási eredmények szisztematikus felkarolását tekinti. Ezt a munkát támogathatja az eddig öt hazai egyetem mellett létrehozott technológiai transzfercégek (TTC-k) tevékenysége is. Kiss Ádám arról is beszámolt, hogy az NKFI Hivatal még idén meghirdeti a 15 milliárdos keretösszegű nagyvállalati innovációs programot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×