Az elöregedés folyamata nemcsak hazánkat sújtja, hanem az Európai Unió - és a világ - legtöbb fejlett társadalmát sújtja. Az uniós tagállamoknak 2019 elején 101,1 millió 65 év feletti lakosa volt, mely az összes népesség ötödét teszi ki. Az elöregedő társadalom számos megoldandó feladat elé állítja az országokat, amelyek már most érezhetően gondokat okoznak a lakosságnak. A Pénzcentrum számos figyelmeztető jelet gyűjtött össze:

• A 2018-as adatok szerint a 65 év feletti magyar idősek az összlakosság 18,9 százalékát teszik ki, míg öt éve ez az arány 17,5 százalék volt, tíz évvel ezelőtt 16,4 százalék, 2001-ben még 15,1 százalék.
• A szakértők szerint 2034-ben a 65 év felettiek aránya 22,6 százalékra fog növekedni. Innentől pedig meredekebben emelkedésre lehet majd számítani: 2040-2041-re az összlakosság egynegyedét fogják kitenni az idősek.
• A magyar idősek 16,5 nyugdíjban töltött évre számíthatnak átlagban, hasonlóképpen a románokhoz. Nálunk kevesebb csak az idős bolgároknak jut: mindössze 16 év. Az uniós átlag 19,8 év.
• A nők minden országban legalább másfél évvel magasabb elért életkorra számíthatnak, mint a férfiak, az EU-s átlag a két nem közötti eltérésben 3,3 év. Magyarországon a férfiak csak 14,5 évre számíthatnak, a nők 18,4 évre.
• A munkával, vagyis aktívan töltött évek száma hazánkban mindössze 34,1 év átlagban. A szlovének két évvel, az osztrákok 3,4 évvel, a németek 4,6 évvel, a hollandok pedig 6,4 évvel többet töltenek aktívan átlagosan.
• A 65 év felettiek foglalkoztatottságában az EU-átlag 5,8 százalék. Magyarországon a foglalkoztatottság aránya csak 2,7 százalék, mögöttük az európai régióból csak a spanyolok, Málta, és Luxembourg végzett rosszabb helyen.
• Az Európai Unión belül a 65 év felettiek 50,7 százalékban párjukkal élnek, 31,3 százalékban viszont egyedül. A magyar idősek közül 36,2 százalékuk él egyedül, és csak 40,6 százalék párban. 23,2 százalékban más háztartási összetételben él. Csak Lettországban él több magányos nyugdíjas.
• A 65 feletti magyarok az egészségüket nem ítélik meg túl jól: jónak vagy nagyon jónak csak 17,8 százalékuk véli, közepesnek 49,8 százalék. Rossznak vagy nagyon rossznak 32,4 százalék véli az egészségét. Az EU-ban átlagosan ez az arány csak 18,5 százalék, és 41,4 százalék jónak vagy nagyon jónak ítéli az egészségét. Közepesnek pedig 40,1 százalék.
• A magyar idősek többet költenek az egészségükre az EU-átlagnál. A 60 év felettiek 2015-ös adatok alapján az összes kiadásuknak 6,5 százalékát költik az egészségükre, míg az EU-s átlag 4,8 százalék.