Bár aktuális, friss statisztikával nem rendelkezik a Magyar Bankszövetség, a legutóbbi, szeptember eleji körkép azt mutatta, hogy a vállalati ügyfelek közül mintegy 150 ezren nem azonosították még magukat, míg a lakossági ügyfelek esetében ez a szám több százezerre tehető – fogalmazott az InfoRádiónak Sütő Ágnes a Bankszövetség kommunikációs főtitkár-helyettese.

A Magyar Bankszövetség tapasztalata szerint a szektor folyamatosan végzi az adategyeztetést, ezáltal napról napra csökken az érintettek száma, azt azonban biztosra veszik, hogy a lakossági ügyfelek esetében az október 31-i határidő végéig lesznek olyanok, aki nem lesznek túl a procedúrán. Már csak azért sem, mert lehetnek úgynevezett alvó bankszámlák, amelyeknek a tulajdonosai valójában már nem használják azokat, csak épp nem zárták le még, illetve elképzelhető, hogy egy-egy külföldön élő számlatulajdonos majd csak a soron következő hazautazásakor fogja rendezni az adategyeztetései kötelezettségét – tette hozzá Sütő Ágnes.

A szervezet ugyanakkor ismételten arra hívja föl mindenki figyelmét, hogy október 31-e előtt mindenképp érdemes ezt megtenni. A lakossági ügyfelek esetében nem általános érvényű,

annak kell elvégeznie, aki erről a bankjától értesítést kapott azon a kommunikációs csatornán, amelyet elsődlegesen engedélyezett a pénzintézete számára

– ez leggyakrabban e-mail-, vagy SMS-értesítés, de vannak olyanok is, akik megmaradtak a postai úton történő írásos kommunikáció mellett, esetükben levélben ment ki az értesítés, emlékeztetett a kommunikációs főtitkár-helyettes.

A törvényi rendelkezés alapján a pénzintézeteknek október 31-e után zárolniuk kell a nem azonosított bankszámlákat, ami azt jelenti, hogy ezen számlák tulajdonosai sem fizikai, sem elektronikus környezetben nem fognak tudni tranzakciót végezni. Tehát sem bankfióki, sem ATM-es készpénzfelvételt, ahogyan bankkártyás fizetést, vagy online vásárlást sem lehet végrehajtani vele. Természetesen amint az adategyeztetés megtörténik, a számlablokkolás feloldásra kerül, és a korábbi kondícióknak megfelelően fogja tudni használni az ügyfél a számláját.

A bankszámlán található pénz magától értetődően nem veszik el,

tette hozzá a bankszövetség munkatársa.

A szerződés nem válik semmissé

Közben a Magyar Biztosítók Szövetsége arról tájékoztatta az InfoRádiót, hogy nekik sincs arra vonatkozó pontos információjuk, a biztosítók ügyfelei közül hányan nem végezték még el az ügyfélazonosítást, mindazonáltal, miután az egy tucat Mabisz-tag kétmilliót is meghaladó életbiztosítási szerződést kezel, így több százezresre becsülhető a kötelezettek köre – fogalmazott Lambert Gábor, a Mabisz kommunikációs vezetője.

Elmondása szerint a biztosító társaságok a törvényi kötelezettségeiknek megfelelően kiértesítették azokat az ügyfeleket, akikre vonatkozik az adategyeztetés, és reményei szerint ennek minél többen eleget is tettek már.

A kötelezettség azokra vonatkozik, akik 2017. júniusa előtt kötötték meg a szerződésüket, és kizárólag az életbiztosítások esetében áll fönn,

hangsúlyozta ki a szakember, vagyis például lakásbiztosítással, vagy kötelező gépjármű felelősségbiztosítással rendelkező ügyfeleknél nem.

Ez elsősorban azoknál okozhat fennakadást, akiknek befektetési egységekhez kötött kontraktusuk van, vagyis úgynevezett unit-linked szerződésük, ahol az életbiztosítás mellét társul egy megtakarítás is, amelyről az ügyfél maga rendelkezik, hogy a biztosítója mibe fektesse – magyarázta a kommunikációs szakember.

Lambert Gábor végezetül kiemelte, természetesen a biztosító részéről a kifizetés végleges megtagadása nem merülhet föl, legfeljebb annak elhúzódása várható, mindaddig, míg az ügyfél nem végzi el az elmaradt ügyfélazonosítást. Vagyis

a szerződések minden pontja érvényben marad, és ennek megfelelően teljesít a biztosító a későbbiekben.

Fennakadások lehetnek, de a szerződés nem válik semmissé, csak bizonyos korlátozásokkal tud hozzáférni adott esetben a pénzéhez az ügyfél – ismételte meg.