Egyre több vállalkozás számára érheti meg a kiva

2020. január 1-jétől 12 százalékra csökken a kisvállalati adó kulcsa. A rendelkezés a kormány szándékai szerint egyszerre szolgálja a foglalkoztatás ösztönzését és a beruházások élénkítését. Az InfoRádió Lambert Zoltánt, a WTS Klient ügyvezető partnerét arról kérdezte, hogy a változásokkal összefüggésben milyen adózási formát érdemes választaniuk a cégeknek.

A nyári adócsomag egyik eleme volt, hogy 12 százalékra csökken 2020. január 1-jétől kisvállalati adó (kiva), amely forma azonban már a múlt évben is sok vállalat számára izgalmassá vált, hiszen akkoriban az árbevételhatárt egymilliárd forintra emelték – fogalmazott Lambert Zoltán, a WTS Klient ügyvezető partnere.

Ugyanis, hogyha valaki a kisvállalati adót választja, akkor 3 milliárd forintos árbevételével benn is maradhat a kisvállalati adó rendszerében, ami nemcsak a kis-, hanem a középvállalatoknak is egy nagyon jó lehetőség abban az esetben, hogyha a számaikat vizsgálva – a kiva módszerével – kevesebb adó jön ki, mint maga a társasági adójuk lenne, magyarázta a szakember.

Lambert Zoltán szerint eddig is nagyon sok vállalkozás, amely társasági adóalany volt, választotta a kivát, miután így kevesebb adót kellett fizetnie, és ezt az 1 százalékpontos csökkenés még kedvezőbbé tehet.

Annyi változás mindenképpen van, hogy

"bejön a képbe az evások csapata" is, miután jövőre az adónem megszűnik,

mutatott rá a WTS Klient ügyvezető partnere, hozzátéve: ezek egy része a kisvállalati adót fogja választani.

A szakember végezetül megjegyezte, hogy miután a kiva három adónemet, a társasági adót, a szociális hozzájárulást és a szakképzési hozzájárulást helyettesíti, így

azok a vállalkozások, amelyeknek magasabb a bérköltségük, mint amennyi a nyereségük, nagy valószínűséggel jobban járnak,

hogyha a kisvállalati adót választják.

KAPCSOLÓDÓ HANG

adó

beruházás

kisvállalkozás

kiva

eva

Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

A magyar színház- és filmművészet megkerülhetetlen alakja, és bár mostanában csak ritkán tűnik fel a vásznon, de mégis jelen van. Azt mondja, akik kíváncsiak rá, megtalálják, de tanítani nem akar, csak beszélgetni. Cserhalmi György szerint egy időtálló alkotás és a szakmai párbeszéd legfőbb építőköve egyaránt a kölcsönös bizalom. Úgy véli, a színművészeknek a színház az anyukájuk, a film pedig a mostoha papájuk, aki „hol kedves, hol nem”.