eur:
411.19
usd:
392.62
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. június 17-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Uniós második Magyarország a GDP bővülésében

A magyar gazdaság stabil lábakon áll, míg az államadósság 2011-ben a GDP 80 százaléka felett volt, legfrissebb adatok alapján a lélektani 70 százalék alatt van, június végén 68,2 százalék volt, a 2019. második negyedévi GDP-bővülés elérte az 5,2 százalékot, ezzel Magyarország az uniós rangsorban a második helyen áll - mondta Tállai András.

A Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy az ilyen mértékű gazdasági növekedés a csökkenő államadóssággal, és költségvetési hiánnyal, azaz fegyelmezett költségvetéssel együtt ritka együttállás, az általános gyakorlat az, hogy egymás rovására lehet ezeket a folyamatokat erősíteni, vagy gyengíteni.

Beszélt arról is, hogy a 2019-re prognosztizált 4,1 százalékos magyar GDP növekedés magasabb, 4,6 százalék lehet.

Tállai András emlékeztetett, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) módosította a tavalyi növekedési adatokat, 4,9 százalék helyett 5,1 százalékkal nőtt a GDP 2018-ban. Az idén pedig ennél is magasabb ütemben, 5,2 százalékkal erősödött a magyar gazdaság, ezzel az értékkel Magyarország az uniós rangsor második helyén van, az 1,4 százalékos uniós átlagot csaknem négyszeresen meghaladva.

A növekedés főként a kormányzati intézkedéseken, valamint a belső motorokon alapul. A kormányzati intézkedések, ezen belül is kiemelten a hatéves bérmegállapodás, a kormány versenyképességi programja, a családok otthonteremtésének elősegítése, valamint a beruházásösztönző gazdasági környezet együttesen 1,6 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez - tette hozzá az államtitkár.

A tavalyi növekedést elmondása szerint a NAV adatai is alátámasztják,

a 2018-as társaságiadó-bevallások adatai alapján a nettó árbevétel 5,4 százalékkal emelkedett 2017-hez képest.

A Pénzügyminisztérium államtitkára hangsúlyozta, a kormány fő célja a magyar államadósság-kezelésben az adósságráta csökkentése, a lakossági állampapírok állományának növelése a devizaadósság arányának a mérséklésével. Az államadósságon belül a devizaarány a 2011 végi 52 százalékról 21 százalékra, a külföldiek aránya pedig 65 százalékról 35 százalékra esett, ezzel hozzájárul az ország devizakitettségének csökkentéséhez. Ezt a folyamatot az idén már a nemzetközi hitelminősítő intézetek is elismerték - mondta Tállai András.

Rámutatott arra is, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései működnek, a Magyar Állampapír Plusz jelentősen hozzájárul az államadósság devizaarányának a csökkentéséhez. Az év végére még kedvezőbb lehet a helyzet, hiszen legfrissebb adatok szerint 2215 milliárd forintért jegyzett a lakosság a Magyar Állampapír Plusz államkötvényből.

Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×