A Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy az ilyen mértékű gazdasági növekedés a csökkenő államadóssággal, és költségvetési hiánnyal, azaz fegyelmezett költségvetéssel együtt ritka együttállás, az általános gyakorlat az, hogy egymás rovására lehet ezeket a folyamatokat erősíteni, vagy gyengíteni.

Beszélt arról is, hogy a 2019-re prognosztizált 4,1 százalékos magyar GDP növekedés magasabb, 4,6 százalék lehet.

Tállai András emlékeztetett, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) módosította a tavalyi növekedési adatokat, 4,9 százalék helyett 5,1 százalékkal nőtt a GDP 2018-ban. Az idén pedig ennél is magasabb ütemben, 5,2 százalékkal erősödött a magyar gazdaság, ezzel az értékkel Magyarország az uniós rangsor második helyén van, az 1,4 százalékos uniós átlagot csaknem négyszeresen meghaladva.

A növekedés főként a kormányzati intézkedéseken, valamint a belső motorokon alapul. A kormányzati intézkedések, ezen belül is kiemelten a hatéves bérmegállapodás, a kormány versenyképességi programja, a családok otthonteremtésének elősegítése, valamint a beruházásösztönző gazdasági környezet együttesen 1,6 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez - tette hozzá az államtitkár.

A tavalyi növekedést elmondása szerint a NAV adatai is alátámasztják,

a 2018-as társaságiadó-bevallások adatai alapján a nettó árbevétel 5,4 százalékkal emelkedett 2017-hez képest.

A Pénzügyminisztérium államtitkára hangsúlyozta, a kormány fő célja a magyar államadósság-kezelésben az adósságráta csökkentése, a lakossági állampapírok állományának növelése a devizaadósság arányának a mérséklésével. Az államadósságon belül a devizaarány a 2011 végi 52 százalékról 21 százalékra, a külföldiek aránya pedig 65 százalékról 35 százalékra esett, ezzel hozzájárul az ország devizakitettségének csökkentéséhez. Ezt a folyamatot az idén már a nemzetközi hitelminősítő intézetek is elismerték - mondta Tállai András.

Rámutatott arra is, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései működnek, a Magyar Állampapír Plusz jelentősen hozzájárul az államadósság devizaarányának a csökkentéséhez. Az év végére még kedvezőbb lehet a helyzet, hiszen legfrissebb adatok szerint 2215 milliárd forintért jegyzett a lakosság a Magyar Állampapír Plusz államkötvényből.