eur:
411.22
usd:
392.51
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Változó inflációs kockázatról ír a kamatdöntés indoklásában az MNB

Meglepetés az inflációs kockázatoknál, a jegybank a globális folyamatokra reagált, nem a forintárfolyam alakulására. Két folyamat befolyásolja a Monetáris Tanács szerint az inflációt.

A korábban még szimmetrikus inflációs kockázatok az elmúlt negyedévben aszimmetrikussá váltak, a lassuló európai konjunktúra hatásai miatt tovább erősödtek a lefelé mutató inflációs kockázatok, lazábbá vált a külső monetáris politikai környezet, a további lépéseket az inflációs kilátások jövőbeni alakulása fogja meghatározni - írta keddi kamatdöntő ülése után a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.

Az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtattak a jegybanki alapkamat 0,90 százalékos szintjén és a kamatfolyosón sem. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll. A testület ugyanakkor a negyedik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát 100 milliárd forinttal, a korábbi 200-400 milliárd forintos sávról legalább 300-500 milliárd forintra emelte.

Hangsúlyozzák: az MNB egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Mivel az infláció továbbra is változékonyan alakul, a testület a kilátások megítélésében nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatókra.

Augusztusban az infláció 3,1, a maginfláció 3,7, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,2 százalék volt. A fogyasztóiár-index a nyári hónapokban megfelelt az MNB várakozásainak, ugyanakkor az inflációs alapfolyamatok a vártnál számottevően alacsonyabban alakultak, főként az iparcikkek lassuló árdinamikája miatt.

Két folyamat befolyásolja az inflációt

Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben változatlanul kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra egyre inkább fékezi az áremelkedés ütemét. A várttól számottevően elmaradó adószűrt maginfláció és a lassuló európai konjunktúra hatásai a hosszabb távú inflációs kilátások esetében is a lefelé mutató kockázatok erősödését jelzik - állapítja meg a testület.

A tanács prognózisa szerint a fogyasztóiár-index értéke az év végéig - a tavalyi üzemanyagár-csökkenés bázishatása miatt - újra nő, majd fokozatos mérséklődést követően a 3 százalékos inflációs cél szintjén stabilizálódik. Az adószűrt maginfláció a következő hónapokban enyhén emelkedik, majd a külső dezinflációs hatások miatt a korábban vártnál alacsonyabb pálya mentén 3 százalékra csökken.

A monetáris tanács arra számít, hogy a gazdasági növekedés gyorsabb lesz a korábban vártnál, de a következő negyedévekben lassul.

A testület módosította növekedési prognózisát: a GDP 2019-ben várhatóan 4,5 százalékkal, 2020-2021-ben pedig 3,3 százalékkal bővül a korábban várt 4,3, illetve 3,3 százalék helyett.

A testület szerint a magyar gazdaság eurozónához történő felzárkózása a romló külső konjunktúra ellenére, a legalább 2 százalékpontos növekedési többlet fenntartása mellett a következő években is folytatódik.

A közlemény kitér arra is, hogy

a Magyar Állampapír Pluszból júniusi indulása óta már közel 2000 milliárd forint értékben jegyeztek, aminek több mint fele új forrás volt az állam számára.

A testület szerint a globális növekedési kilátások romlása és a visszafogott inflációs folyamatok következtében a külső monetáris politikai környezet újra lazábbá vált, ez tartósan fennmarad, és további lazító lépések várhatóak.

A nemzetközi pénzügyi piaci hangulat az előző kamatdöntés óta változóan alakult, a kockázatvállalási hajlandóságot a nemzetközi kereskedelempolitikával kapcsolatos fejlemények, a globálisan meghatározó jegybankok lépései, valamint a Brexittel kapcsolatos történések befolyásolták - mutat rá a tanács.

  • A közleményben felidézik, hogy a tanács július 1-jén 300 milliárd forintos keretösszeggel elindította vállalati kötvényvásárlási programját, ennek keretében az MNB szeptemberben első alkalommal vásárolt vállalati kötvényt, amit a közeljövőben további vásárlások követhetnek.
  • A program szervesen kiegészíti a 2019 elején elindított növekedési hitelprogram fix (nhp fix) konstrukciót, amelynek keretében a hitelintézetek augusztus végéig közel 250 milliárd forint összegű szerződést kötöttek a kkv-kkal.

Az ülés rövidített jegyzőkönyve október 9-én 14 órakor jelenik meg.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×