A Magyar Állampapír Pluszt mindenféle szempontból beváltotta azokat a reményeket, hogy ez egy csúcstermék, azzá is vált, és a legsikeresebb állampapírnak lehet nevezni – fogalmazott Nagy Márton. Nagyon jól lett kitalálva, nagyon jó kamatozással és visszaváltással, és mint a jegybank alelnöke fogalmazott, minden eddig lakossági állampapírt vert.

A MÁP Plusz ráadásul nagyon

sok forrást von el olyan alvó megtakarításokból, ami jobb helyen van az államnál

– fogalmazott az MNB munkatársa –, amivel persze lehet vitatkozni, de az, hogy például az ingatlanalapokból rengeteg pénz áramlott át, látra szóló betétekből, amelyeket jelenleg a bankrendszer nem is használ, részben készpénzből, részben pedig jövedelemből, ezek mind-mind nagyon jó dolgok, tette hozzá.

Azt kell látni, folytatta Nagy Márton, hogy az értékesítésnek a fele új forrásból történik, míg a másik fele a régi lakossági állampapírok visszaváltásából, amely tendencia várhatóan folyamatosan csökkeni fog a jövőben. Az új források főként ingatlanalapok, és látra szóló betétek, továbbá készpénz és bérek, ismertette. "Jól megfigyelhető, hogy ma már a lakosságnak egy része a havi bérének egy bizonyos összegét automatikus a MÁP Pluszba helyezi be" – fogalmazott.

Nagy Márton úgy látja, miután a jövőben minden termék finomhangolásra szorulhat, így

a Magyar Állampapír Plusz esetében is érdemes lehet átgondolni az értékesíti csatornák szerepét.

Jelenleg 25 százalék megy a Magyar Államkincstáron, 75 százaléka pedig a bankrendszeren keresztül, ami a felfuttatási időszakban jó volt, ugyanakkor nagyon drága – magyarázta a jegybank alelnöke –, hiszen részben a költségvetés banki jutalékot fizet ezután, részben azok, akik a banknál vásárolják meg az állampapírokat, azok számára az értékpapírszámlának a vezetési díja sem ingyenes, ellenben a kincstárral, ahol ez viszont teljesen az. A bankrendszer ezen évi 20 milliárd forintot tud keresni, ami 5 év alatt mintegy 110 milliárd forintra emelkedhet. Jelenleg, amikor érettebb stádiumba lépünk – fogalmazott Nagy Márton –, tehát érdemes átgondolni azt, hogy esetleg ne kizárólag a kincstár legyen, aki értékesíti a MÁP Plusz papírokat. Továbbá azon is dolgozni kellene, tette hozzá, hogy az ingatlanalapokon és a látra szóló betéteken túl a készpénztől is minél több áramoljon be a MÁP Pluszba.

Növekedési kötvényprogram

Nagy Márton a növekedési kötvényprogrammal kapcsolatban kifejtette: jelen pillanatban a regisztrált vállalatok száma megközelítőleg száz, míg további 31 minősítés alatt áll, amelyek az év végéig meg fogják kapni a minősítését. Ennek nagy része úgy tűnik, hogy megugorja a B+ határt, tehát tud majd kibocsájtani.

Jelenleg 7 olyan vállalat van, amely már megkapta, és rendelkezik ilyen rateingel, illetve vannak olyanok a piacon, akiknek nem is kellett, mert már a múltban is volt, tette hozzá a jegybanki szakember. Az első kibocsátások szeptember végére várhatóak, de a felfutás októberben lehet igazán erős. Hogy az erre szánt keret mikor fog elfogyni, az pedig a vállalatoktól függ, tette hozzá.