Az ingatlantulajdonosok sok esetben úgy tekintenek a „panorámára”, mint minden hirdetés aduászára. A vonzó képek és hangzatos leírások mögött azonban sokszor nincs igazi tartalom, hiszen magára a fogalomra sincs egyértelmű definíció, így a számonkérés is nehézkesebb. Szintén nincs hüvelykujj szabály arra, hogy a szép kilátás mennyivel növeli meg az ingatlan értékét, azonban vannak olyan tényezők, amelyek nagy általánosságban érvényesnek tekinthetők.

Ilyen például új építésű társasházak esetén, hogy hányadik emeleten van a lakás. A régebbi, lift nélküli négyemeletes épületeknél még előny volt az első, vagy második emelet, ma már azonban nem jellemző, hogy a két emeletesnél magasabb társasházat lift nélkül építenének meg. Kijelenthető, hogy

emeletenként – természetesen alulról felfelé – 1-5% között nőhet értékesítéskor ugyanazon méretű és elrendezésű ingatlanok ára.

A legtöbb esetben az újépítésű projektek legfelső szintjén nagy teraszos penthouse lakásokat alakítanak ki, amelyeket nem is feltétlenül dobnak piacra az értékesítés kezdetekor, csak az épület átadásához közeledve, vagy ha már a többi ingatlan elkelt. A beruházó ugyanis így érheti el a legmagasabb árat ezeknél - az épületen belül alapból is legdrágább - lakásokért.

Tartanak a vásárlók a hőségtől

„Újabban a tájolásnak is egyre nagyobb a jelentősége” – hívja fel a figyelmet Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. „Míg korábban egyértelműen hódított a déli tájolás, mára a vásárlók egy része, félve a mind nagyobb nyári hőségtől, alaposabban átgondolja a csak délre tájolt szobákkal rendelkező lakások vásárlását – hacsak nem abban az irányban van az egyedi panoráma. Amíg korábban az északi fekvést a sötét és nyirkos lakásokkal azonosították, ma már egyre inkább – ám jellemzően csak a nyári hónapokban – a kellemes hűvös jut először eszükbe róla.

Ez még nem árfelhajtó tényező, de évtizedes távlatban akár az is lehet”

– teszi hozzá az elemző.

A nagy meleg ellen persze lehet sokféle árnyékoló megoldással is védekezni, és az újépítésű lakások nagy része klimatizált, vagy igény esetén felszerelhető légkondicionálóval. Mindezek azonban többletköltséget jelentenek, sőt az utóbbit sokan nem is szeretik, esetleg allergiásak rá. „A hőérzet és hőigény természetesen szubjektív tényező, és nem szabad eltekinteni attól sem, hogy télen viszont előny a világosabb déli fekvés. Ugyanakkor nem kizárt, hogy az érzékelhető klímaváltozás hatására a jövő slágere inkább az északi tájolású, naptól védettebb, árnyékos lakás lesz” – mondja Valkó Dávid.

A melegtől való tartózkodás miatt a nyári hőségre érzékenyebb lakásvásárlók már most kezdenek elfordulni a déli tájolástól,

inkább az északi, észak-nyugati fekvésű ingatlanokat keresik, így a déli fekvés tradicionális árelőnye is eltűnhet, főleg az elsősorban nyáron használt nyaralók és üdülők piacán.