Megfigyelhető, hogy azokon a településeken - több mint 2100-on -, ahol július 1-jével elérhető válik a falusi csok, az elmúlt hónapokban jóval nagyobb volt az ingatlanok áremelkedése (8-16 százalék), mint a nagyvárosokban, vagy épp Budapesten. Igaz, egyes megyékben eleve "alacsony volt a bázis, volt honnan emelkedni", jegyezte meg Mester Nándor. Egy Pest megyei kis településen egy átlagos állapotú családi ház januárban 15-16 millió forintba került, most ugyanez 18-19 millió.

A Portfolio elemzője arra számít, hogy elsősorban Pest megyében lesz nagyobb forgalom, valamint egy-két olyan ipari nagyváros agglomerációjában, ahol a közlekedés viszonylag könnyebben megoldható. Magyarán a nagyobb városok közelében lévő településeken jelentkezik elsősorban az árfelhajtó hatás.

A szakértő továbbá rámutatott, abban a szűkített kínálatban, amelyre a falusi csok érvényes,

meglehetősen változó az ingatlanok állapota.

Túlnyomó részük közepes, vagy rossz állapotú, kereslet ugyanakkor a kevesebb, de jobb állapotúakra lesz, így ez önmagában is árfelhajtó. Emiatt viszont nem általában növekszik a kereslet a kistelepüléseken az ingatlanokra, ez túl általános megközelítés, véli Mester Nándor, mert csak a jobb állapotúakra lesz nagyobb igény.

Az elemző végezetül megjegyezte, a korábbi évek tapasztalata azt mutatja, hogy amikor bevezetnek bármilyen jellegű, a piacra jelentős hatással bíró intézkedést, akkor mindig eltelik néhány hét, néhány hónap, amíg kialakulnak a tényleges viszonyok, amíg a tényleges részletek megtapasztalja a lakosság. Szerinte

csak ezt követően növekedhet – akár robbanásszerűen – a tranzakciók száma. Nyár végén, ősz elején

lehet arra számítani, hogy már nagyon érzékelhető lesz – többek között – a falusi csoknak (is) a keresletnövelő hatása – fogalmazott Mester Nándor.